törökök
törökök: a → török népek DNy-i, oguz ágához tartozó, magukat 1920-ig oszmánoknak nevező nép, lélekszámuk 1970-ben mintegy 36 millió. Töröko.-on kívül Bulgáriában, Jugoszláviában, Görögo.-ban, Szíriában, Irakban és Ciprus szigetén is élnek, ahová az oszmán-török birodalom időszakában telepedtek le. – A törökök a 9. sz.-ban Közép-Ázsiában, az Aral-tó vidékén nomadizáló oguz törzsszövetség népességéből származnak. Felvették az iszlám vallást. Hatalmas területeket hódítottak meg Közép-Ázsiában és a Közel-Keleten a 11. sz. folyamán. 1057-ben Bagdadot, a kalifátus székhelyét is elfoglalták, majd szembeszálltak Bizánccal is, megkezdték Kisázsia meghódítását és betelepedésüket. 1301-ig szeldzsuk, majd az Oszmán dinasztia vezetése alatt éltek. A 14. sz. közepétől európai területeket is megszereztek, Bulgária, Szerbia leverése után erős, sok évszázados balkáni uralmat építettek ki, amely végül az albán, görög területek meghódításához vezetett. Mo.-gal 1356-tól kezdve állottak harcban. 1526-tól jelenlétük a 18. sz. első feléig a hazai fejlődés egyik fontos meghatározó tényezőjévé vált. A 150 éves mo.-i török megszállás nagymértékben visszavetette Mo. társadalmi fejlődését, a népesség és a kultúra nagyarányú pusztulását vonta maga után. Bizonyos kulturális hatást is gyakoroltak a gazdálkodás és a díszítőművészet egyes területeire. Hatásuk újvilági növények megismerésében és termesztésbevételében is (kukorica, dohány) érvényesült.
Vass Előd
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
