vadász temetése
vadász temetése: kedvelt téma a Ny-dunántúli → spanyolozásos fafaragásokon: a vadász koporsóját cipelő, ill. kísérő állatok menetét mutatja. – A vadász temetése-jelenet a 13. sz.-i francia állateposz, a Roman de Renard korabeli illusztrációjára megy viasza, mely azután német területre átkerülve, az ellenreformáció idején, a 16. sz. második felében nyerte el végleges formáját. Ez nyomatokon sokszorosítva jutott el a 19. sz.-ban mo.-i kocsmák, erdész-, ill. módosabb gazdaházak falára. A 19. sz. elején már magyar feliratos, metszett üvegpoháron is megjelent. A mo.-i pásztorfaragásban az 1860–70-es években mutatható ki, → borotvatokon és borotválkozó tükrön. Ugyanebből az időszakból ismert a vadász temetése-ábrázolás szlovéniai méhkaptárok színes olajfestésű homloklapjáról is. – Irod. Herman Ottó: A vadász temetése (Ethn., 1904); Solymossy Sándor: A vadász temetése (Ethn., 1915); Füzes Endre: A Janus Pannonius Múzeum borotvatartói (A Janus Pannonius Múz. Évkve, Pécs, 1961).
K. Csilléry Klára
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
