varsacsapda
varsacsapda: a halfogó varsák elvén működő vadfogó eszköz. A csapdába elhelyezett csalétek után tölcsér formájú szűk nyíláson át kúszik be a vad és fogva marad. A varsacsapdának több variánsát ismerjük. Jellegzetes magyar nevük nincs. Biharban egy láda két végén fűzvesszőből készül a tölcsérforma nyílás. A csapdába csalétekül káposztát tesznek s nyulat fognak vele. A zsákmányt a láda tetején lévő ajtón veszik ki. A Bakonyban a rókabödön odvas fából vagy négy deszkából összerótt ládika. Egyik végét dróthálóval zárják el. A bejárati nyílásán szegekből készül a tölcsérforma szűkület. A csalétek után kúszó róka, görény a szegek miatt nem szabadulhat ki a csapdából. A magyarságnál általánosan elterjedtek a drótból font félgömb és hasáb alakú varsacsapdák, amelyekkel egeret fognak (moldvai magyaroknál kapkána). Az ilyen drót varsacsapdákat szlovák drótosok készítették, akik a múlt század közepétől Európa-szerte árulták, sőt még Ázsiába is vitték. Az ügyes kezű parasztok ezek mintájára maguk is készítettek egérfogókat. A szlovák drótosmunkák azonban a korábbi európai irodalomban közölt csapdák utánzatai. Ezeket a drót egérfogókat ismerteti az 1786-ban megjelent Description des arts et des métiers c. francia munka. P. Olina olasz vadászati munkája (1622) szerint énekes madarakat is fogtak vele. Varsaforma madárcsapdákat ábrázolnak a 15. sz.-i francia vadászkönyvek. – Irod. Ecsedi István: Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon (Debrecen, 1933); Gönyey Sándor: Rókabödön a Bakonyban (Népr. Ért., 1937); Berg, G.: Medieval Mouse Traps (Studia Ethnographica Upsaliensia, 1966)
Varsacsapda (Dudar, Veszprém m.)
Gunda Béla
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
