Magyarországi hadifogolygyűjtőtáborok: átmenetielosztó →hadifogolytáborok →Magyarország határai [1944-1947] között. Túlnyomó többségét a sz. kat. hatóságok tartották fenn, de voltak ro. és bolgár ~ is. Ált. közlekedési csomópontok közelében, volt laktanyák, fegyintézetek, uradalmi majorságok területén alakították ki őket. Befogadóképességük, elsődlegesen az alapjául szolgált bázisnak megfelelően, a néhány ezrestől a 30 ezresig változott. A ~-ban ált. csak szám szerint vették nyilvántartásba a →hadifoglyokat, majd előkészítették a transzportokat a továbbszállításra a →foksányi, →máramarosszigeti és →szambori átmeneti hadifogolytáborokba. A hdm-i →záróvonal Ny felé haladásával párhuzamosan létesültek, majd 1945 őszén, az utolsó szállítmányok útbaindításával felszámolásra kerültek. Az utolsót Hajmáskéren 1945.dec-ben szüntették meg. Fontosabb ~ voltak: Alsópaty, Alsózsolca (ro.), Baja, Bp. (itt több), Csepreg, Csurgó (b.), Debrecen, Esztergom, Dunatetétlen (Tetétlen-puszta), Felsőzsolca (ro.), Győr, Gyula, Hajmáskér, Herend, Jánosháza (Martonfa-puszta), Jászberény, Kaposvár (b.), Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Komárom, Mezőtúr, Pécs, Pereszteg, Ságod, Salgótarján (ro.), Sopronkőhida, Sorokpolány, Szeged, Székesfehérvár, Szigetvár (Csertő-puszta), Szirmabesenyő, Szőreg, Vác. (Még: →debreceni hadifogolyátvevőtábor) ⬩ BZ, DJ, 771.