Károly (Nagy-)
Károly (Nagy-), népes és csinos mv., Szathmár vmegyében, Debreczenhez éjszak-keletre 8 mfldnyire, egy termékeny rónaságon. Népessége 11,284 lélek, többnyire magyarok, kevesebb németek, zsidók, oláhok, oroszok. Vallásukra nézve 4792 rom., 2000 g. kath., 248 evang., 2258 ref., 1786 zsidó. Van r. kath. plebánia, piarista collegium, ref. és evang. anyaekklézsia, két gör. kath. templom, mellyek közül egyik az oláhoké, másik a magyaroké és oroszoké; egy synagóga, postahivatal, sóház, normalis oskola, kir. gymnasium az ájtatos atyák felügyelése alatt, könyvnyomás, s igen számos czéhbeli mesteremberek és kereskedők. A város heti és országos vásárai különösen gabonára, szarvas-marhára, lóra és sertésre nézve nevezetesek. A szilva- és rozs-pálinka kereskedés nagy fontosságu. Diszesebb épületei a grófi kastély, melly várnak neveztetik (mivel a régi vár helyén áll) s most ujabb izlés szerint épült; a megyeház, mellyben ezelőtt Szathmár megye üléseit szokta tartani; a piaristák temploma, melly egyszersmind plebánialis; az uraságnak számos szép épületei, istálói, mellyekben igen jeles angolvérü mag- és ménlovakat láthatni. Az urasági angolkert szinte nézésre méltó. A magános házak többnyira alacsonyak, s ezekből az 1836-ki nyáron több száz ház leégett, több izben kiütvén a tűz, de ezen veszélynek ma már kevés nyoma látszik. Határa egyenes és fekete föld, melly mindenféle gabonát bőven terem; kaszálói a legjobb nemü szénát termik. Tölgyes erdeje épen a város tövében van, széles utakkal szakaszonkint megkülönböztetve; ennek közepén két különös nagy kiterjedésü gyümölcskert. Az erdőből a szőlőkbe ültetett fasorok közt lehet menni, melly kövér földön levén, sok és egészséges nyári bort terem. Emlitett erdején kivül 3 darab erdeje van még, és egy fáczányosa. A városból több helyeken fasorok közt visznek az utak a szomszéd helységek felé. Földes ura Károlyi György gróf. E nemzetség még az Árpád alatt vitézkedő Kupolon, vagy Kaplony magyar nemből származik; szinte ezen törzsből származván le a Bagossy, Vetéssy még virágzó, s a fiágban nem rég kihalt Csomaközy nemzetségek is.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
