Szarvas
Szarvas, magyarosodni kezdő tót m. v., Békés vmegyében, Körös vize partján, Mező-Túrhoz 3 mfdnyi távolságra. – Régiségét mutatja az, hogy itt római pénzek, hamvedrek ásattak ki, s egy a fejérvári káptalanban található oklevél azt tartja, hogy 1304-ben bizonyos gróf Budun Zovard nemzetségéből birta volna. – Hajdani várát ki épitette, nem tudhatni, de hogy 1566. a gyulai vár eleste után az is török kézre került, az bizonyos. Azonban 1595. Maximilián hg visszavétette, s hihető, hogy egész 1677-dik évig a keresztényeknél maradt, melly évben ismét elvesztették, míg végre 1685-ben a mieink által visszavétetvén, egészen széthányatott. A vár udvarának közepe ott volt, hol most az evang. nagy templom áll, 1685. után a helység maga is elpusztult, s csak 1722-ben ülték meg ezt újonnan némelly Csabáról és Aszódról jövő evang. tótok. – 1731-ben vásári, 1743-ban vám-privilegiumot nyert a város. 1739. döghalál uralkodott. 1747 némellyek Apatelekre (Aradban) s ismét mások 1754-ben Nyiregyházára kivándoroltak, s ez által alapját vetették e most is virágzó városnak. 1790 Tessedik igazgatása alatt Practico-Oeconomicum Institutum állittatott, de a melly – fájdalom! – régen elenyészett.
Ékesitik a várost gróf Bolza kastélya, s angolkertje, a Körösön túl egy gyönyörü narancsos, a hajdan industrialis, most pedig T. Lehóczky ur gyümölcsöskertje, az evang. templomban lévő hires orgona, de leginkább az evangelikusok virágzó gymnasiuma, melly a földesuraság nagylelkü segitségével csak 1836-ban hozatott ide által Mező-Berényből. A gymnasium megalapitására az uraság N.-Kondoroson a legelőből adott 5 sessió földet, fűvészkertnek 27 holdat, ben a városban két malomnak való helyet. A gymnasiumon kivül az alsó fiú- és leány-oskolák is jó karban vannak. – Van itt továbbá r. kath. paroch. templom, evang. szentegyház és anyaekklézsia, több csinos urasági épület, gyógyszertár, könyvnyomda, vendégfogadók, s a Körösön derék hid. Népessége 16,452 lélek, kik közt 925 kath., 15,340 evangelikus, 142 ref., 45 n. e. óhitü. Eredetükre nézve tótok ugyan, de magyarul kevés van, ki nem tudna. A város szolgálatja, a jegyzőkönyvek s a számadások magyar nyelven vitetnek. – A szarvasi számos mesteremberek vásárra Erdélybe eljárnak; a földmivelőkre is a derék Tessedikről ragadt némi józanabb gazdálkodás, nevezetesen luczernát, lóherét sokat termesztenek, s ezek magvaiból szép pénzt vesznek be, valamint gyümölcsfáik nemesitésére is több gondot forditnak, mint más alföldi helységek.
Határa, a kákai, halásztelki, csákói, n. kondorosi, szénási, décsi, és csejti pusztákkal, mind szélességben, mind hosszaságban könnyen kiterjed 2–3 mfdnyire, s rajta a tanyák szétszórva ugy látszanak, mint meg annyi kis faluk; a határ laposabb részét a víz gyakran járja, ugy hogy némellykor Túrig lehet csónakon menni. – Földje fekete porhanyós agyag, s olly termékeny, hogy itt a kukoricza vetést úgy tekintik, mint földjavitást, melly egyszersmind arra mutat, hogy rendesen nem szokták megmivelni a földet, trágyázni pedig épen ritkán. Legelője, rétjei nagy kiterjedésüek; szőlője is sok van. E szerint a természet bőven adott ezen vidéknek buzát, bort, jó kerti gyümölcsöt, dinnyét, mézet, mindenféle zöldséget, vad sáfránt, lóhert, vad galambokat, vizimadarakat, vadréczéket, sok túzokot, nyulat, rókát, s néha farkast. Számos szarvasmarháin, lovain, sertésein kivül 50,000 juhot tart, nagy részt közönséges birkákat. A Körös vizében, melly mind embernek, mind marhának jó italul szolgál, – fognak sokféle halat, rákot, csíkot; – továbbá ezen hozzák le az Erdőhátról a tűzi- és szerszám-fákat, Csongrádtól pedig felfelé a tiszahátiak jóféle kormos, pogácsa, masánczki almával szolgálnak. – Egyébiránt fogyatkozásai közé tartozik az, hogy fája nincsen, továbbá ki van téve az áradásoknak, a nagy orkán-szeleknek: marhadögnek, ragadó nyavalyáknak, különösen pokolvarnak (carbunculus), s sok házi férgeknek. – Egész urbéri telek 325 van, ide nem számlálván nehány szabad telkeket, mellyeket az uraság a városnak, tisztviselőknek, ekklézsiáknak, s oskoláknak használatul általadott. F. u. gr. Batthyáni István, gr. Bolza József, gr. Eszterházy Mihály, gr. Mitrovszky Vilmos.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
