’Ανδχοληψια, ανδροληψιον
’Ανδχοληψια, ανδροληψιον, attikai törvény szerint az a forbátjog, melynél fogva az idegen állam területén meggyilkolt athenaei polgár rokonainak szabadságukban állott amaz államhoz tartozó emberek közül, ha az illető állam a gyilkost felelősségre nem vonta vagy ki nem szolgáltatta, kezeseket fogni s a gyilkosságért maguknak ily úton elégtételt szerezni. Az elfogott kezesek száma nem lehetett több háromnál. Az ide vonatkozó athenaei törvény Demosthenesnél maradt föl a köv. alakban: ’Εαν τις βιαιω ϑανατω αποϑανη, υπερ τουτου τοις προσηχουσιν ειναι τας ανδροληψιας, εως αν ϒ, δικας του ϕονου υποσχωσιν η τους αποχτειναντας εχδωσι την δε ανδροληϕιαν ειναι μεχρι τριων, πλεον δε μη (Dem. Aristocr. p. 647). Az elfogott idegeneket a panaszos Athenaeben törvényszék elé állította s rendes törvénykezési úton bevádolta, hogy a földijök által elkövetett gyilkosságért bűnhődjenek. Hogy mi lőn az ily vádlottak sorsa, nem tudjuk; de ha az á. jogtalannak bizonyult, a vádlót bűntetéssel sujtották. Az á. azon régi vallásos felfogásból származott, a mely szerint a gyilkosság megboszulása a hátramaradt rokonoknak szent kötelességök, melynek elmulasztása az istenek bűntetését vonta magára. V. ö. Meier és Schömann. Att. Process. 2. kiad. 344. sk. l. D. I.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
