Adamas
Adamas, αδαμας. – 1. Isteni aczél, a mely szilárdságánál fogva az istenek eszközeinek anyaga, így Saturnus sarlója (Hesiod. theog. 161), Hercules sisakja (Hesiod. scut. Herc. 137), Prometheus bilincse (Aesch. Prom. 6), Aeetes ekéje (Pind Pyth. 4, 398=4, 224 Chr.) a.-ból készültek. A római költők megtartották e hagyományt, és adamentinusnak, adamenteusnak neveznek különösen az alvilággal összefüggő tárgyakat, a melyek a halandókra nézve sérthetetlenek s a melyeken a kérlelhetetlen végzet uralkodik: a párkák sorstábláit (Ov. met. 15, 813), Cerberus lánczait (Sen. Herc. f. 808), az alvilág kapuit. Prop. 4, 11, 4. A. jelentése (α-δαμαζω) szelídíthetetlen, hajlíthatatlan, tehát egy ilyen természetű érczet, fémet jelöl, s ezért jelzői is (szürke: Hes, theog. 161; halvány: u. a. scut. Herc. 137) fémre vonatkoznak. Hogy milyen anyag volt, azt ma eldönteni nehéz, valószínűleg nem platina. – 2. A.-nak nevezték a régiek a gyémántot is (Plin. 347, 4, 15), mivel véleményük szerint idomítani nem lehetett de természetes kristályait ékkőül használták s akkor is legbecsebbnek tartották. Használták gyógyszerül is hypochondria ellen és ellenméreg gyanánt is. Plin. 37, 4, 61. F. G.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
