Alemanni
Alemanni, ’Αλαμανοι, eredetileg nem egységes germán törzs, hanem egész népszövetség, a melyhez főleg a Semnones, Tencfteri, usipites törzsei tartoztak. A felső Rajna, Majna és Duna közötti területen laktak. Nevük csak a Kr. u. 3. században kezd feltünni. Békésen kisebb területekre oszlottak, mindegyiknek élén egy-egy király állott; Ammianus Marcellinus (16, 12, 1. 18, 2. 20, 3. 21, 3) tíz ilyent említ; háborúban közös vezérük volt. A 3. században elfoglalták az agri decumates területét (l. o.), sőt Aurelianus idejében becsaptak Italiába is. Az A. szövetsége nem azonos a Sueviével, a kikkel a rómaiak már jóval korábban ismerkedtek meg s a kiket, úgy látszik, nem annyira az ethnographiai egyűvétartozás, mint inkább a cultus közössége egyesített. Az a. szövetsége azonban később magában foglalta a Suevi maradványait is. Az A. később szorosabb egységet tesznek, nyelvi tekintetben is; ennélfogva a német nyelvészet ma is külön alemann nyelvterületről beszél (Svájcz, Elzász, Baden, Württemberg egy része). P. G.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
