Anaitis
Anaitis, ’Αναιτις. Úgylátszik babyloni eredetű istenasszony, Babylonból került a perzsákhoz és már a persepolisi ékiratokon Anahita néven fordul elő. A persa hódoltság idején A. tisztelete elterjedt Armeniában, Syriában és Kisázsiában. A különböző országokban tisztelete is különféle jelleget öltött. Helyenkint az istenasszony tiszteletére űzött prostitutióval volt összekötve, másutt játékokkal járt, de legtöbb helyen mégis megőrizte eredeti óperzsa jellegét. Görög földön hol Athenával azonosították (Plutarch, Artax. 3), hol Aphroditével (Herodot. I. 131), leggyakrabban mégis mint perzsa Artemis szerepel. Pausanias, VII, 6, 6. Képei meglehetősen ritkák, de a hol mégis előfordulnak, kétfélék: vagy a napisten mellett áll A. feje mögött a holdnak sarlójával, kétfelül két szarvassal, felső testén csupa merő emlővel (hasonlóan az ázsiai Artemishez); vagy mint hosszúruhás, álló nőalak jelenik meg, a mint jobbkezét kifelé fordított tenyérrel felemelve tartja. V. ö. Windischmann, Die persische Anahita (a bajor akad. 1856. évi értekezései között, VIII. köt.) L. M.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
