Antaeus
Antaeus, ’Ανταιος, mythikus óriás, Posidonnak és Gének (Föld) fia; születésénél fogva győzhetetlen volt a birkózásban, mert mihelyt földhöz csapták, anyjától a földtől az érintkezés folytán uj erőre kapott. Minden idegent arra kényszerített, hogy vele birkózzanak, s a legyőzötteket megölte. Büntetésül ugyanigy tett vele Hercules, a ki a birkózás közben a levegőbe emelte és ott fojtotta meg. Sirját Tingis mellett mutogatták Mauretaniában. Apollodorus, II. 5, 11. A hellenistikus korban egyptomi görögök Antaeust valami felső-egyptomi istennel azonosították s az utóbbinak szentelt várost Antaeupolisnak nevezték. v. ö. a templomfeliratot Corpus Inscript. Graec. III. 4712 és a gau-el-kebiri falfestményeket, Zeitschr. für aegyptische Sprache u. Alterthumskunde, XX. évf. 1882. 135 skk. II. A történetét, különösen a Herculesszel való birkózás mozzanatait a képzőművészet teljesen kimerítette. Az emlékek összefoglalását l. Roschernál, Ausführliches Lexikon, I. 2206, 2230, 2245. L. M.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
