Asconius,
Asconius, teljes neve Q. Asc. Pedianus, Cicero híres értelmezője, valószinüleg Pataviumban született Kr. u. 3. vagy valamivel előbb, Claudius és Nero császárok alatt írt és állítólag 88-ban halt meg, miután az utolsó 12 évben vak volt. A Cicero beszédeihez fiai számára írt commentariusokból 1416-ban St. Gallenberg egy codexben, a mely utóbb elveszett, 5 beszédhez részben hiányos töredékeket találtak. Ezek a beszédek a Piso elleni, a Cornelius, Scaurus és Milo mellettiek és in toga cand. Az értelmezések tisztán történelmiek és úgy tárgyilag, mint szép irályuk által kiválók. Nem áll ez a divinatio in Caeciliumhoz és a Verrinákhoz 1–3 írt commentárokról, a melyek, noha ugyanabban a codexben találtattak, terjengősek, nem classikus nyelven irottak, csaknem kizárólag grammatikai magyarázatok s legfeljebb a 4. századból valók. Legjobb kiadásai: a scholiasták közt Cicero kiadásában Orelli- és Baitertől (1833), még inkább Kiessling A. és Schöll R.-től (1875). Asc. elveszett művei: contra obtrectatores Vergilii, vita Sallustii és Symposion. Főmunka Asconiusról Madvigtól (1828) egy függelékkel (1829). SZ. J.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
