Bastarnae
Bastarnae, jelentékeny germán nép (Plin. IV 81, Tac. Germ.46), minden valószinüség szerint az első, mely a görög-római világgal érintkezésbe lépett. Már Kr. e. a II. században eljutott a Duna torkolatáig s V. Fülöp és Perseus macedoni királyok értették, hogy úgy a dardanusok, mint a rómaiak ellen felhasználják. Mithridates szövetségesei között is szerepelt. A rómaiak nem igen akadályozhatták meg betöréseit Thraciába, sőt 61-ben Istropolisnál még hadijelvényeiket is elvesztették. Egyidőre Boerebista daciai uralma fékezte meg, de ennek megdöltével a bastarnák hatalma ismét helyreállott. Végre M. Licinius Crassus Kr. e. 29-ben tisztította meg tőlük a Duna jobb partját s Augustus elmondhatta (Mon. Ancyr. V 51) nostram amicitiam petierunt per legatos Barstarnae Scythaeque. Ezen esemény megörökítésére épült az az emlékmű, melynek maradványait néhány év előtt Adamklissiben fölfedezték. Furtwängler, Das Monument von Adamklissi, Intermezzi 1896 S. 58–70. A tabula Peutingerianán az Erdélyt szegő Kárpátok neve Alpes Bastarnicae. Midőn a II. század derekán a barbár népek nagy szövetsége keletkezett, mely a római birodalomra rontott, a bastarnák is a szövetségesek között vannak (Hist. Aug. M. Anton. 22), a kik közé aztán idővel beolvadtak. Probus császár a maradékot, mintegy 100,000 embert, a Duna jobb partjára telepítette át. Hist. Aug. Probus 18. K. BÁ.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
