Calabria
Calabria, Καλαβρια, az a sík félsziget, a mely Tarentumtól délfelé az Iappygiai hegyfokig terjed, a görögöknél Messapia, a rómaiaknál C., sőt Salentina néven is előfordul. Néha a tágabb értelemben vett Apuliához számítják. A rómaiak Kr. e. 276-ban foglalták el. Részben termékeny, eredetileg fában gazdag tartomány, de itt-ott vízben szegény. A régi oscus lakósokhoz már korán illyriai bevándorlók (kiknek nyelve megmaradt a császárok koráig) és hellén gyarmatosok járultak a kereskedelemre kedvező fekvésénél fogva. Ép ezért jelentékeny városai voltak, ilyenek: Brundisium (m. Brindisi), Hyruntum (m. Otranto), Tarentum (m. Taranto); kevésbbé fontosak: Uxentum (m. Ugento), Uria (m. Oria), Rudiae (m. Rugge), Leuca (m. Sta. Maria di Leuca) a hasonló nevű hegyfok (m. Capo di Leuca) közelében, sat. A középkori byzantiumi császárok alsó Italia nyugati félszigetére, a Bruttii korábbi tartományára vitték át a nevét. – Irodalom: Mommsen, Unterital. Dialekte. 85, 971. Nissen, Ital. Landeskunde 1, 543. Jung, Müller I. Handbuch 3, 475. Kiepert, Lehrbuch der alten Geogoraphie 390 köv. B. G.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
