Campona
Campona, kisebb táborhely Alsó Pannoniában a Duna jobb partján, ismeretes az Itinerariumból s a Notitiából (Oc.XXXIII 36), az utóbbi szerint a IV. században Camponában az equites Dalmatae táboroztak. Az Itinerariumból (Wess.245) megtudjuk, hogy a 23 r. mérföldnyi útvonal közepe táján (in medio) feküdt, mely Aquincumot Matricával (Ercsi) összekötötte. A legtöbb valószinüséggel Téténynyel azonosítható, hol számos feliratos kő (CIL III 3388–3405) került napfényre. Tétényből való a CIL III 3719 mérföldmutató (ab Aq. m. p. VIIII) Kr. u. 230-ból, de mivel Tétény 9 r. mérföldnél távolabb esik Aquincumtól, nem állhatott eredetileg ott, hol találták. A feliratokból kitünik, hogy az ala I Tungrorum Frontoniana, mielőtt Daciába került, a II. század elején Camponában tartózkodott (CIL III 3400). a III. században pedig az ala I Thracum veteranorum sagittariorum c. R. (CIL III 3388. 3394. 3395 = 10378) tartotta megszállva. Ez az ala Kr. u. 251-ben, mint a CIL III 10624 mérföldmutató tanusítja, a Camponán átvezető útat is javította. Feltalálhatók továbbá Tétényben a legio II adjutrix nyomai (CIL III 3393. 3399) s valószinű, hogy Campona a beneficarii consulares stadiója (CIL III 3397) is volt. A sok polgári jellegű felirat (CIL III 3389–3391. 3402–34305) arra mutat, hogy a castrum mellett polgári telep volt, mely mint a nagyobb táborhelyek mellett megtörtént, itt is minden bizonynyal a canabákból fejlődött. Önállósága azonban nem volt, hanem a CIL III 3402 felirat tanusága szerint Aquincumnak volt attribuálva. K. BÁ.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
