Cephallenia
Cephallenia, Κεϕαλληνια, Homerusnál keleti nevén Σαμη vagy Σαμος, m. Kefalónia, az ióniai tengerben legnagyobb (815 km2) sziget, tele magas hegyekkel (Hom. Od. 4, 671; παιπαλοεσση); legmagasabb az Aenus (Αινος, m. Monte Nero vagy Elatovuno) 1620 m., tetején egy Jupitertemplom állott. Ithacát csak egy tengerszoros választja el C.-tól, ezért lakói is, a cephallenek (ξενος κεϕαλλην Soph. Phil. 791) Ulixesnek, Ithaca urának engedelmeskednek. Hom. Il. 2, 631–2. A sziget bor- és gabonatermő területe aránylag kicsiny, azért Livius lakóit inops populusnak nevezi (38, 18). A sziget négy városa külön-külön önálló volt a történelmi korban, ezért politikai jelentőségük alig volt. Városai: Same vagy Samus (m. Sto Gialo) a keleti parton kettős acropolisszal; Pale (Παλη, Παλεις, romjai Likszúri mellett) a nyugati parton, a mai argosztólii öbölben, valószínűleg corinthusi gyarmat; Cranii (Κρανειοι, romjai Argosztóli mellett) az öböl keleti partján; Pronni vagy Pronesus (Πρωννοι, Πρωνησος) a keleti parton. Ithacával szemben volt Panormus (Πανομος) kikötő, a mely valószínűleg Saméhoz tartozott.C. Antonius, Cicero consultársa, a mikor 59–55. Kr. e. száműzve itt élt. Cephalenia néven új várost alapított a szigeten, de az építés félben maradt. Strabo 10, 451 skk. F. G.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
