Charchemis
Charchemis, assyr. Gargamis, Maspero és Kiepert szerint Hierapolis, syriai nyelven Mabog, arabul Menbidj (a m. forrás), mások szerint Ευρωπος (m. Dserábisz); semmi esetre sem a sokkal délibb Circesiummal (l. ezt) azonos helység; nyugatra az Euphratestől, a hol az Aegyptusból Mesopotamiába vezető nagy kereskedelmi út e folyamon átvonult. II. Nabukodonozor még mint trónörökös nevezetes diadalt vívott ki itt II. Necho aegyptusi király felett Kr. előtt 605-ben (l. Hierapolis, 1). Beros. Fragm. 14 (ed. Müller). Jos. ant. 10, 7. 11. Ó Szöv. Jerem. 46, 2. G. Maspero, De Charchemis oppidi situ (Paris, 1873). U. a. Hist anc. d. peuples de l’Orient2, gyakran. Hommel, Gesch. d. alten Morgenlandes, 75. 135. 154. Kiepert, Lehrb. der alt. Geogr. 162. l. P. K.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
