Collegium.
Collegium. Plutarchus (Numa, 17) meséli, hogy már Numa czéhekké egyesítette az iparosokat Rómában (collega opificum) s 8 czéhet sorol fel. Idővel collegia vagy czéhek minden város kebelében keletkeztek. Sokféleségökről leginkább a feliratok tanuskodnak. Legszámosabban voltak a collegia fabrum (Aquincum, CIL III 3438. 3554. 3569. 3580); a nevezetesebbek még: a collegium dendrophorum (Apulum, u. o. 1217), a tutajosoké; a collegium nautarum legium centonariorum (Aquincum, u. o. 3554. 3583), a tűzoltók, kik gyakran az ácsokkal közös czéhekhez tartoztak (collegium fabrum et centonariorum, Aquincum, u. o. 10519–3569); a collegium negotiantium (Aquincum, u. o. 10430), a kereskedőké; a collegium scaenicorum (Aquincum, u. o. 3423), a szinészeké, stb. A nagyobb collegia, mint az ácsoké Apulumban (CIL III 1043), több decuriára oszoltak. Az egyesülés czélja a munka védelme lehetett, de nem nélkülözhette a sacralis jelleget. Központját mindig valamely istenség cultusa képezte. Minden tag bizonyos díjat fizetett havonként a pénztárba, a melyből aztán a temetések és ünnepi lakomák költségeit födözték. Egyébként voltak tisztán temetkezési szövetkezetek is, mint Apulumban (CIL III C I) a collegium Jovis Cernenis. A collegium élén rendszerint egy vagy két magister állott, azonfelül mindegyiknek volt patronusa, az előkelő polgárok sorából. Egyik másik collegium a városi kormányzat mintájára volt szervezve, így Apulumban a collegium fabrum élén decuriones et principales állottak, kik patronusuknak secundum decretum eorum emeltek emlékkövet. CIL III 1210. – A sodalitas tisztán vallási szövetkezetet jelent, m. pl. sodales lupercorum, sodales Augustales stb. K. BÁ.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
