Consistorium.
Consistorium. Már a köztársaság idején is szokásban volt, hogy egyes magistratusok vagy esküdtek fontosabb esetek elbirálása előtt barátaik tanácsát kérték ki. Ezt a régi jó szokást megtartották a császárok is, bár semmi sem kötelezte rá őket. L. Consilium, 1. A senatus elé terjesztendő ügyek előleges megbeszélése czéljából már Augustus sorsoltatott ki hat havi tartamra a maga belső tanácsába 15 senatort, kikhez még a tisztviselők egy része járult. Suet. Aug. 35. Dio, 53, 21. Kr. u. 20-ban, minthogy koros voltánál fogva nem jelenhetett meg szabályszerűleg a curiában, egy szűkebbkörű tanácscsal, mely Tiberiusból, két felnőtt unokájából, az akkori és a designált consulusokból, azonkívül 20, egy évi tartamra kiválasztott senatorból állott, a saját házában az egész tanács nevében intéztette a folyó ügyeket. Dio 56, 28. Példáját követték a többi császárok is; Trajanusig azonban nem volt ennek a consiliumnak állandó szervezete. Hadrianustól fogva azonban rendes, dijazott tagjai (consiliarii) vannak a legelőkelőbb férfiakból. Ezt a szűkebb tanácsot Diocletianus ideje után nevezték consistoriumnak. Tanácskozásuk a törvényhozáson kívül – úgy látszik – politikai és katonai ügyekre terjedt ki, olykor azonban a biráskodásra is, bár erre külön consiliumok voltak. A határozat nem a vélemények többségétől, hanem a császár döntésétől függött. Mommsen, Röm. Staatsr. II, 925 skk. 840 skk. CS. JÓ.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
