Croesus,
Croesus, Κροισος, a Mermnadák nemzetségéből származó utolsó lydus király, ki atyja Alyattes (megh. 555 körül Kr. e.) életében helytartó volt Adramyttiumban, egy új lydus gyarmatban. Trónralépte után folytatta elődei hódító politikáját, úgy hogy Miletus s Lycia kivételével hatalma alatt volt Kis Ázsia a Halystól az Aegaeus tengerig. A kis-ázsiai görög városoknak nagy hasznára vált a lydus uralom, mert a sardesi kormány elég erős volt ugyan az egyes városokban azelőtt nagy mértékben dúló pártviszályok elfojtására, de máskülönben uralma szelid s jóakaratú volt. C. összeköttetésben volt az idősebb Miltiadesszel, a thraciai Chersonessus fejedelmével, a spartaiakkal s a kis-ázsiai szigetek lakosaival; jó lábon igyekezett maradni a görög oraculumokkal, melyeket gyakran megajándékozott. Az ephesusi Diana templom építéséhez is sokkal járúlt hozzá, úgy hogy a görögök közt igen jó híre volt s a későbbi monda, mintegy jellemezni akarván C.-nak a görög culturához való ragaszkodását, összeköttetésbe hozta őket a hét görög bölcscsel, köztük Solonnal. Hdt. 1, 27. 6, 37. 1, 13. 85. 46. 92. Cyrus perzsa király fellépése azonban megváltoztatta Ázsia hatalmi viszonyait. Cyrus t. i. 553-ban fegyvert ragadott hűbér ura Astayges medus király ellen s 550-ben Kr. e. elfogta, mire a fenyegetett államok urai: a babyloni Nabonedus, az aegyptusi Amasis, Astyages sógora C. s ennek ösztönzésére a spartaiak, mint legtekintélyesebb görög állam, szövetséget kötöttek Cyrus ellen. Minden görög oraculum biztatta C.-t (Κροισος ’Αλυν διαβας μεγαλην αρχην καταλοσει, Arist. rhet. 3, 5), s ő hatalmában s szövetségeseiben bízva 546-ban (541-ben Busolt szerint) beütött Cappadociába. A pteriai ütközet (Sinopétól délre) eldöntetlen maradt s C. visszavonúlt, hogy következő évben szövetségesei segélyével folytassa a harczot; azonban Cyrus nyomon követte, a Hermus síkságán megverte, Sardesbe szorította s a várost 14 nap mulva bevette. C. birodalma vesztét látva valószínűleg fel akarta magát a napistennek áldozni, mert hogy Cyrus akarta volna megégettetni (a 212. ábra Croesust [ΚΡΟΕΣΟΣ] a máglyán mutatja antik vázakép után) a perzsák tűzimádása miatt, nem igen valószínű. C. élve került a győző hatalmába, ki megkegyelmezett királyi foglyának s tiszteletben tartotta épúgy mint utóda Cambyses. Hdt. 1, 53. 73. 75. 86. 155. 207. 3, 36. Az Aty monda (Hdt. 1, 35) a lydus Atys istennel függ össze, kit vadkan végez ki. Különben Hdt.-nak, Xenophonnak (Cyr. 2, 1, 5. 6, 2, 9. 7, 1, 23), Didorusnak (excerpt. Vatic. p. 25) s Ctesiasnak (fragm. 4) C.-ról szóló elbeszélésében sok a mondai vonás. – C. bukása roppant feltűnést keltett a görögök közt s a delphii oraculum hosszú ideig fáradozott, míg a tekintélyén esett csorbát kiköszörülte; ebben segítségére volt Herodotus is, ki ismeretes világnézetének igazságát C. sorsának az oraculum szellemében való elbeszélésével mutathatta ki legjobban. T. K.
212. Croesus a máglyán (viaszkép).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
