Demaratus
Demaratus, Δημαρατος. – 1. Ariston spartai király fia, kit királytársa I. Cleomenes, felhasználva azt a szárnyra kelt hirt, hogy nem királyi vérből származott (Hdt. 6, 63 skk). Leotychides segítségével és javára megbuktatott. A trónjától megfosztott király kigúnyolva Darius perzsa királyhoz menekült, a ki az ő tanácsára nevezte ki Xerxest utódjává. Hdt. 7, 3. Ezt elkisérte Görögország ellen indított nagy hadjáratába Kr. e. 480-ban, de javaslatai és intelmei nem vétettek figyelembe. Hdt. 7, 101 skk. Diod. Sic. 11, 6. Demaratus utódai uralkodtak még Kr. e. 339-ben Aeolis egy kis területén. Xen. an. 7, 8, 17. Hell. 3, 1, 6. – 2. A corinthusi D., Cypselus tyranus elől Etruriába, Tarquiniibe menekült s a hagyomány szerint Tarquinius Priscus atyja lett. Cic. tusc. 5, 37, 109. r. p. 2, 19, 34. Liv. 1, 34. S. L.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
