Deucalion
Deucalion, Δευχαλιων. – 1. A hellenek mythikus törzsatyja; szülei Prometheus és Clymene voltak. Az ő nevéhez fűződik a görögöknek a nagy özönvízről szóló mondája, mely sok más néppel közös. Zeus ugyanis, haragra lobbanva mindazon bűnök felett, melyeket a «vaskorbeli» emberiség elkövetett, elhatározta, hogy a bűnös nemzedéket özönvízzel fogja a föld színéről kiirtani, de azért mégis kegyelmet talál színe előtt a jámbor D. a thessaliai Phthiának királya és felesége Pyrrha, Epimetheusnak Pandorától született leánya. D. Prometheus tanácsára egy szekrényt épít (λαρναξ), a melyben feleségével együtt 9 napig és 9 éjjelen által hányódnak az özönvíz hullámain. Végre kikötnek az Othrys (mások szerint a Parnassus) magaslatán és Zeus Φυξιος-nak áldozatot mutatnak be. Zeus köszönetet mond az istenek hirnökének Hermesnek útján, egyúttal pedig D.-nak megengedi, hogy valamit kérjen. D. emberekért esedezik, hogy a pusztán maradt földet benépesíthesse, mire azt az utasítást kapta, hogy dobja az anyának csontjait, az anyaföldnek köveit, feje fölött hátrafelé. Mindketten (D. és Pyrrha) megcselekszik ezt, mire azokból a kövekből, melyeket D. hajított, férfiak, azokból, melyeket Pyrrha dobott, nők keletkeztek (λαας = a kő; λαος = a nép). Hesiodus szerint (fr. 135) a Locrus vezetése alatt álló lelexek származtak így. Apoll. Rhod. 3, 1085 skk. Apollod. 1, 7, 2. Ov. met. 1, 260 skk. Miután D. így a földnek újból való benépesítéséről gondoskodott, levonult a Parnassusról, a hol állítólag a nagy özönvíz előtt Lycoreában uralkodott volt. Azontúl székes városa Opus volt, mások szerint a locrisi Cynusban lakott, avagy Thessaliában uralkodott. Strabo 9, 432. Az athenaei helyi hagyomány szerint Athenaeben is lakott, neki tulajdonították az olympiai Zeus templomának felépítését, mely templom közelében mutatták a D. sirját, míg a Pyrrha tetemei állítólag Cynusban pihentek. – D.-tól és Pyrrhától származott az egész görögség, jelesül az ő fiok Hellen (a hellenek törzsökös őse, Phthia ura és Orseis nymphának férje, kitől születtek: Aeolus, Dorus és Xuthus). Ugyancsak az ő gyermekei: Amphicyton és Protogenca, stb. – 2. Hős, a calydoni vadászatnak egyik részese, Minosnak és Pasiphaënak fia (Hom. Il. 13, 451), Idomeneusnak atyja (azért Δευχαλιδης). Theseus, midőn Athenaeből száműzték, hozzája készült, de a szél Scyrus szigetére hajtotta. Paus. 1, 17, 5. L. M.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
