Equites
Equites, lovagok. A római birodalom történetében különböző szerepük volt. – 1. Az első korszakban Romulustól a Gracchusokig az oly gazdag polgárok, a kik lovon teljesítették hadi szolgálatukat s szolgálatuk befejeztével nem voltak többé lovagok. Romulus három lovas századot állított fel. A három tribus, Ramnes, Tities és Luceres, 100–100 lovast állított ki s igy minden curia 10-et. 30 ember egy turmát képezett, élén a decurióval. Az egész lovasság parancsnoka pedig a tribunus celerum volt. A királyok idejében már szaporodott az e. száma; Servius Tullius 18 centuriába osztotta őket. Liv. 1, 30. 36. Cic. r. p. 2, 22. Ezek közé azon polgárokat sorozták, a kiknek legalább 400,000 sestertiusnyi vagyonuk volt. A régibb időben a curiák választották őket, a királyok elűzése óta a consulok és censorok nevezték ki a census alkalmával. A kinevezetteket beirták az album equitumba s aes equestrét kaptak (mintegy 10.000 ast) lóvásárlásra és aes hordeariumot (2000 ast) lótartásra. A lovag addig bírta a lovat, a míg szolgálatban volt (equus publicus), a 18 lovagcenturiába volt osztva s azzal is szavazott. Ha valamely lovagot senatorrá neveztek ki, a lovat vissza kellett adnia. - 2. 403-ban Veji ostroma alkalmával több fiatal ember, a kinek meg volt a censusa, mint önkéntes lovas jelentkezett hadi szolgálatra saját lóval. A senatus elfogadta szolgálatukat, de nem osztotta őket a 18 lovagcenturiába s azért nem is szavaztak ezzel. Később mindinkább több lovascsapat alkalmaztatván, az e. katonailag nem szerepeltek, hanem egy középosztályt képeztek a senatus és nép között. E korszakban tehát következő e. voltak: patricius lovagok equo publico 6 centuriában, plebejus lovagok equo publico 12 centuriában és lovagok equo privato. – 3. A második korszakban, a Gracchusoktól a Kr. u. 2. századig, egy külön polgári osztályt, ordo equestert képeztek az e. A főkellék e korszakban a census volt, az equus publicus vagy privatus, valamint a hadiszolgálat mellékes volt. C. Sempronius Gracchus 123-ban Kr. előtt elrendeltette, hogy mindazon polgárok, kiknek 400,000 sestertiusuk van s bizonyos életkoruk meg van, tekintet nélkül hadi szolgálatukra, mint birák alkalmaztassanak. E polgárokat ezután, holott a törvény csak judicesnek mondja, általában e-nek nevezték. Sokan közülök mint publicani, állami bérlők szerepeltek s mintegy pénzaristocratiát képeztek. Sulla elvette tőlük a birói tisztet; Cicero kibékítette a senatussal őket. Caesar eleinte kedvezett nekik, de később elfordult tőlük. – 4. Augustus egyeduralmával megszünt az osztályok közötti versengés. Ő a lovagi rangot örökölhetővé tette s azon lovagokat, a kik senatori censussal bírtak s nagyatyjuk szabad születésű volt, kinevezte equites illustresszé. Az eques equo publico mint kitüntető czím volt alkalmazásban. A lovagokat ez időben magasabb hivatalokra alkalmazták. Turmákba voltak beosztva, de ezek már nem szerepeltek a szavazásnál, mint a régi centuriák. A köztársaság idejében minden lustrum alkalmával recognitio equitumot tartottak, melyen a lovagok lovaikat is elővezették, s ha a censornak semmi kifogása sem volt, traduc equum szavakkal bocsátotta el az illetőt, míg a ki ellen bármely kifogása volt, annak a vende equum szavakkal jelezte, hogy kitörli a lovagok közül. A transvectio régi szokás volt, a mi abban állt, hogy a lovagok Julius Idusán ünnepi díszmenetet tartottak. Augustus a recognitiót travectióval kapcsolta össze és minden évben megtartatta. A 6 turma élén a seviri turmarum álltak s ezek is a princeps juventutisnak voltak alárendelve, a ki rendesen a trónörökös volt. Ezáltal a lovagok mintegy szorosabban lettek a császári házhoz kötve. A lovagok jelvényei voltak: 1) trabea, biborcsíkos köpeny; 2) angustus clavus a tunicán; 39 anulus aureus, arany gyűrű és 4) a lex Rosica értelmében a szinházakban ülőhely a 14 első padsorban. A Kr. utáni 2. századtól kezdve a lovagrend mindinkább vesztett jelentőségéből, különösen a mióta a birodalom székhelyét Romából Constantinopolisba tették át. Ekkor a lovagcenturiák már közönséges társulatok voltak, melyeknek még gyermekek is lehettek tagjai. H. Ö.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
