Γερουσια
Γερουσια (βουλη γεροντων), az «öregek» tanácsa, a legfőbb államtanács neve a nemes uralom korában s később is aristocratikus alkotmányú államokban. Spartában a γ. 28 tagból (a szavazójoggal biró és elnökösködő 2 királylyal együtt 30-ból) állott, kiket hatvan évesnél idősebb, hadviselt, előkelő polgárok közül az egész polgárság felkiáltással választott. A hivatal élethossziglan tartó és felelősségtől mentes volt. Aristot. pol. 2, 9. Plut. Lyc. 26. A γ.-nak kettős hatásköre volt. Mint kormányzó hatóság a királyokkal és az ephorusokkal (l. ’Εϕοροι) együtt a legfontosabb állami ügyekben döntött; előleges határozatot hozott minden olyan ügyben, mely döntés végett az απελλα (l. o.) elé került, s Theopompus idejétől kezdve, úgy látszik, egészen a 3. századig nem volt kötve az απελλα határozatához. Mint törvényszék kivált állami jellegű pörökben döntött, a királyok ügyeiben is (Paus. 3, 5, 2. Xen. Pol. Lac. 10, 2. Hell. 5, 4, 24. Plut. Agis 19); de a gyilkossági pörök is hozzá tarotztak. Aristot. pol. 3, 1. Befolyását később az ephorusok növekedő hatalma gyöngítette. A spartaihoz mindenben hasonló volt, mint látszik, a cretai γ., csakhogy ennek tagjait a hivataltviselt χοσμοι (l. Creta) választották. Az oligarchia idején Corinthusban is nyoma van egy, úgy látszik 80 tagú (Diod. 16, 65) γ.-nak. A homerusi γεροντες az előkelők tanácsa, a korra való tekintetet (v. ö. senatus, signoria, seigneur) és számbeli korlátozás nélkül. GY. GY.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
