Heliopolis,
Heliopolis, ’Ηλιου πολις. – 1. Város Coelesyriában, a Libanus és Antilibanus között fekvő magas völgyben (innen η προς τω Αιβανω), közel a Leontes (ma Nár Litani) folyóhoz, az ország nyelvén Baaldach, m. Baalbek; a görögök Baal napisten tisztelete miatt Heliopolisnak nevezték. Augustus alatt római gyarmat volt, az Antoninusok alatt pompás templomokkal, a corinthusi izlésben épült nagy naptemplommal és a kisebb Juppiter templommal ékítve, melyekből még ma is nagyszerű romok láthatók. Strab. 16, 753. Plin. 5, 22. – 2. Nomus székhely Alsó Aegyptusban, a Delta déli határán 8 km.-nyirre ÉK.-re Memphistől, az Arab öbölbe vezető Nilus csatorna mellett; aegyptusi nyelven Anu, az Ó Testamentumban On vagy Beth Semes (Nap háza), m. Matarih, szép 20 m. magas obeliszkkel, Tum napisten fényes templomának egyetlen maradványával. Heliopolisban volt a leghíresebb papi iskola, melyet Plato és Eudoxius is látogattak s a honnan származott különösen a monotheista titkos tan. Heliopolishoz volt fűzve a phoenix madárról (l. ezt, 4) szóló rege. Már a Ptolemaeusok alatt elpusztult, Strabo idejében a templomépületen és a papok lakásain kívűl elhagyatott volt minden. Hdt. 2, 3, 7 skk. 59. 73. Arr. 3, 1, 3. Strab. 17, 803. 805 skk. Cic. n. d. 3, 21. Diod. Sic. 1, 84. E. B.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
