Iberia
Iberia, ’Ιβηρια. – 1. L. Hispania. – 2. A byzantiumi íróknál e néven; uj perzsáúl Gurg és ebből Georgia, azért most is így nevezzük, vagy pedi goroszul Grusiának; nagyobbára termékeny síkság volt a caucasusi Isthmuson és a Felső Cyrus folyó mellékén. Határai Nyugaton Colchis (a Moschusi hegyek), Északon a Caucasus, Keleten Albania (az Alazonius nevű folyó), Délen Armenia volt. Csak négy felől lehetett az országba jutni: 1) Colchis felől Sarapana váránál 2) Armeniából a Cyrus folyón át a rómaiak útja, 3) Albaniából az Alazonius folyón át, 4) a Caucasusi kapun keresztül Sarmatiából. Az ország fő folyója a Cyrus volt (m. Kur). – A nép, Iberes vagy Iberi, nagyobbára a földet művelte és, legalább uralkodó osztályaiban, valószínűleg az iráni törzshöz tartozott; négy kasztra oszlott: 1) nemesek, 2) papok és birák, 3) harczosok és földmívelők, 4) jobbágyok, βασιλιχοι δουλοι. Városaik között nevezetes ’Αρμοζεχη, Harmastica vagyis Auramazda városa, főváros a déli hágónál a Cyrus partján. Mai fővárosa, Tiflisz, csak Kr. u. a 6. században épült. Trajanus óta az ország névleg a római birodalomhoz tartozott, Julianus idejében azonban megint a perzsák fő uralma alá került. Iberiának magasabban fekvő részét a Μοσχοι, Μεσχοι lakták (l. o.). – Strab. 11, 499 sk. Plin. 6, 10, 11. Plut. Pomp. 38 s gyakran. Luc. hist. 29. 50. Ptol. 5, arg. 3–8. 19, 5 s gyakr. Spiegel, Erân. Alterthumskunde 1, 414 sk. 3, 142. 261. 309. 317 sk. 458. Kiepert, Lehrbuch der alten Geogr. 86. 1. P. K.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
