Kamat,
Kamat, (tocoV, tictein igével azonos gyökérből, v. ö. Fenus). Hellasban a kamat nagyságát vagy az egy mina után havonkint esedékes obolusok (és drachmák) számával, vagy a kikölcsönzött összeg hányadával jelölték; pl. επι πενιε οβολοις = επιδεχατοι τοχοι = 10% egy évre. Athenaeban a pénz aránylag mindig drága volt, de kivált a régibb korokban. Solon idejében 18%-os kamatot már mérsékeltnek tartottak (Boeckh, Staatshaush. I. 2. kiad. 181), s a 4-ik században is a pénzforgalom és a hitel emelkedése daczára is a magas árak és az olcsó munakdíj miatt még mindig legalább 12% volt a szokásos «szárazföldi» (εγγειος) kamat, koczkáztatással járó tengerentúli vállalatoka fektetett kölcsönpénzek után pedig még sokkal több (τοχος ναυτιχος, εχοσις). Törvényes intézkedéssel Solon sem szabályozta a kamatlábat, a ki pedig megszüntette azt az ő előtte elhatalmasodott szokást, hogy a hitelezők rabszolgai munkára foghatták a tartozásukat meg nem fizető adóst (επι τοις σωμασι δανειζειν, Aristot. pol. Ath. 6. f. 1); tudtunkkal később sem volt a uzsora ellen semmi törvényes intézkedés, noha a közvélemény nagyon elitélte az uzsorásokat (τοχογλυϕοι, ημεροδανεισται). Igy aztán megeshetett, hogy némelyek egy minta után nem egy hónapra, hanem egy napra szedtek egy-egy obulus kamatot (tehát kb. 60%-ot egy évre), sőt Theophrastus szerint (char. 6) egy drachma után másfél obulust (25%-ot egy napra, 9000%-ot egy évre!). A kölcsönügyeket többnyire a τραπεζιται (bankárok, l. o.) közvetítették. A kölcsönzés vagy írás, zálogbetáblázás nélkül (ασυγγραϕον, χειροδοτον) vagy írás (χειρογραϕον), szerződés (συγγραϕη, összecsukható viaszos táblán) mellett történt. A földbirtokra vagy ingatlanokra betáblázott kölcsönöket feliratos oszlopokkal ’(οροι, l. o.) jelölték. GY. GY.
501. Calpytra (terracotta).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
