Lasus
Lasus, Λασος, az argolisi Hermionéből, lyrai költő volt, a hagyomány – bár tévesen – Pindarus tanítómesterének tartja. Athenaeben élt Hipparchus udvarában. Suidas szerint ő írt először könyvet a zene elméletéről és a dithyrambust ő vite be az athenaei versenyekbe. A Terpander-féle egyszerű hymnusköltészte helyett a bonyolultabb szerkezetű és gazdagabb hangkörben mozgó dithryambust teremté meg. Plutarchus (de mus. 29) oly szavakkal jellemzi az ő dithyrambikus zenéjét, melyek érthetővé teszik, hogy Pindarusszal hozták visonyba; sőt a scholiosta Aristophanes Madarak 1403. sorához egyenesen a dithyrambus feltalálójának tünteti föl. A parusi kronika (marmoir Parium) a 68. ol. 1. évére (Kr. e. 508) helyezi azt az időpontot, midőn az első férfikart állítá föl. Költeményeiből néhány töredék maradt fen (Bergk, poët. lyr. Gr. 34, 376 skk.). Hüller (Anth.l lyr. 228) egy Demeterre írt hymnusból közöl egy töredéket, melynek versalakja már a pindarusi periodusra emlékeztet. Mindenesetre úttörő volt. Christ bizonyos fagyos mesterkéltséget tételez föl költeményeiről. Az úgynevezett σ nélkül írt vers, a mi Édes Gergelyünk mesterkedésére emlékeztet. Pindarus egyik dithyrambus-töredékében megemlékezik a régi dithyrambusról, midőn csak gúy sziszegett a σ az emberek ajkná. (Christ, Pindari carmina, Lipsiae, 1896, 79. fr.). Külön tanulmányt írt róla Schneidewin (1842). A dithryambus-versenyre vonatkoznak a CIG 221. 223. és a CIA. I, 336. 337. sz. feliraoko. H. I.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
