Leleges
Leleges, Λελεγες, kisázsiai és görögországi régi néptörzs, melynek eredetét már a régiek sem tudták határozottsággal megállapítani; már az ősrégi pelasgusokkal együtt emlegetik őket (Hom. Il. 10, 429), bár mint kalandozó, főleg tengei rablók nagyon elütnek a békés, földmívelő pelasgusoktól. A történeti időkben szétszórva találhatók Caria és Troas, továbbá Creta, a Cyclasok, Euboea, Laconia, Messenia, Aetolia, Acarnania, Thessalia, főként pedig Locris vidékein. Minden esetre úgy tekintendők, mint Görögország őslakóinak maradékai, kiket a bevándorló és hódító törzsek részint kiszorítottak részint magukba olvasztottak. Strab. 13, 606. 611. 14, 632. Pausanias (1, 39, 6. 44, 3) azt mondja, hogy ősapjuk Lelex Aegyptusból vándorolt Görögországba. A lelexeket legtöbbnyire a cariabeliekkel együtt emlegetik, s Herodotus szerint (1, 171) a Leleges név a cariabeliek régi neve volna; Pausanias szerint pedig (3, 1, 1) rokon nép voltak egymással, a mit megint Strabo kétségbe von (7, 321). A nép nevét a monda egy régi Lelex nevű királyuktól származtatja, ki majd Leucadiában, majd Megarában, majd Lacedaemonban szerepel mint Sidon és Libya fia. Strabo szerint pedig (7, 321) a név a a λεγειν, illetve συλλεγειν igéből jön a gyülevész, keverék népet jelent. Ujabbkori tudósok a λαλαζω igéből, mások valamely hasonló hangzású sémi igéből magyarázzák a nevet, mely annyit jelentene, mint a görög βαρβαροι, t. i. érthetetlen nyelvet beszélők. V. ö. Kiepert, Monatsber. der Berl. Akad. d. Wissenschaften 1861. Az ókorban mindenesetre úgy szerepelnek, mint durva erkölcsű s műveletlen nyelvű néptörzs, mely a hellen művelt törzsektől lényegesen különbözik. Thuc. 3, 94. V. ö. Deimling, die Lelenger (1862). K. J.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
