Πεζεταιροι
Πεζεταιροι, a macedoni hadsereg nehéz fegyverzetü, hoplita gyalogsága, melyet Fülöp a görög hoplita sereg mintájára szervezett s fia Nagy Sándor is fejlesztett. A macedoni hadsereg a király hadi kiséretéből és testőrségéből fejlődött ki s ezért a régi följegyzések úgy tüntetik föl a macedoni hadsereg lovas és gyalog csapatait, mint a melyek a király testőrségéül voltak rendelve. Mint a szabad görög államok polgársága a hazának, úgy tartoztak Macedonia polgárai személyesen a királynak lovon vagy gyalog hadi szolgálatot teljesíteni; a király volt a legfőbb hadúr és serege az ő bajtársai (εταιροι). Fülöp felosztotta országát bizonyos számú (legalább 6) hadkiegészítő kerületre s ezen kerületek nemességéből alkotta meg lovasságát, az ún. εταιροι-t, a szabad, de nem nemes polgárok (parasztok és pásztorok) közül pedig a legszálasabb és legerősebb (οι μεγιστοι χαι ισχυροτατοι) férfiakat kiválogatva belőlök szervezte nehéz fegyverzetű gyalogságát s ennek a neve volt πεζεταιροι. A hadsereg legnagyobb részét e π. tették, a kik általában kiváló és edzett hadtestként vannak feltüntetve. Dem. Ol. 2, 17; e helyhez schol. Theopompus után. Anaxim. fr. 7 M. Harpocratiónál. A π. a hadkiegészítő kerületek szerint, melyekből soroztattak, még Nagy Sándor korában is a 331. évig legalább 6 csapatra voltak felosztva (Arr. 3, 16, 11), minden csapat pedig Anaximenes szerint λοχος-okra és δεχας-okra volt tagolva, a λοχος-ok számukra és beosztásukra nézve kétségtelenűl a görög zsoldos seregek hasonló beosztásának feleltek meg. A π. sisakkal, lábvérttel, kis paizszsal és valószínűleg érczborította bőr pánczélinggel voltak felfegyverkezve; támadó fegyverük volt a kard és a jellemzetes macedoni sarissa, egy 4–5 méter hosszú lándsa, melyet két kézre fogva döfésre és szúrásra használtak, úgy hogy a miatt a könnyű paizst is fogantyú nélkül pusztán karszijjon kellett hordaniok. D. I.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
