Pamphylia
Pamphylia, η Παμϕυλια, előbb Mopsopia nevet viselt, tulajdonképen Kis Ázsiának az a keskeny, ívalakú, legnagyobb részt kevéssé termékeny partszegélye Lycia és Cilicia között, melyet az elsőtől a Climax hegység választott el; az északi határt képezte Psidia a Taurus hegységgel, déli határán volt a Pamphyliai tenger. A legjelentékenyebb hegyfok volt Leucotheum v. Leucolla, ma Karaburun, Side városánál Keleten. Folyói: Catarrhactus, ma Duden szu, mely miután a föld alatt kétszer eltünt, nagy eséssel Attaliától Keletre a tengerbe szakad; Cestrus, ma Akszu; Eurymedon, ma Köprü szu; Melas, ma Menavgai szu. Lakosai (Pamphyli, -ii, Παμϕυλοι,− τοι) vegyüléke volt a ciliciai törzsű őslakóknak, phoeniciaiaknak és görögöknek és Antiochus legyőzéséig szomszédaik sorsában osztoztak; Pamphylia később a pergamumi birodalomhoz került, azután ezzel a rómaiakhoz. Hajózás és kalózkodás volt a lakosok főfoglalkozása. Városai voltak a tengerparton Nyugatról kezdve: Corycus, kikötőváros, később Attalia (l. ezt, ma Adalia); Perye, a Cestrus mellett, híres Artemis templommal; Aspendus (l. ott), meredt hegyen az Eurymedon mellett, gazdag olajtermeléssel; Sylleum, egy hegyen, 40 stadiumnyira a tengerparttól, nagyon megerősítve; Side, előbbi phoeniciai, azután aeol gyarmat és kikötőváros, a Pallas-tisztelet főhelye, olympiai versenyjátékokkal; Cibyra és mások. Strab. 14, 667 sk. Mela 1, 14. E. B.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
