Parasitus
Parasitus, Παρασιτος, conviva. 1) Eredeti jelenése asztaltárs, vendég, s előfordul mint oly papi segédek vagy kisebb papi hivatalnokok neve, kiknek feladata volt a templom gabonajárulékait átvenni s az a czélra szolgáló épületekben (παρασιτια) gondozni. V. ö. a rómaiaknál septemviri epulones. Neve volt még a prytaneum azon hivatalnokának, ki a közös étkezést rendezte. 2) A szó azon értelméből, hogy a közköltségen étkezőt is jelenté, fejlett ki a másik jelentése: tolakodó éhenkórász, ki csakhogy jól ebédelhessen, kitette magát a legrakonczátlanabb tréfák czéltáblájának, s eltűrte a gazda és a vendégek legbolondabb bánásmódját. Görögország és Roma hanyatló korszakában az éhenkórászok egész iparszerűen űzték mesterségöket, s az éhes, falánk parasita, az ő arczátlan csúszásával, mászásával s önérzethiányával állandó alakja lett az új comoediának. Plaut. Curculio. Terent. Phormio. – A parasitáktól megkülönböztetendők a ridiculi vagy derisores, olyan udvari bolondfélék, kiknek találó megjegyzéseit és kaczagtató mondásait (απομνημονευματα, αποϕϑεγματα, γελοια) sokszor megörökítették. V. K.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
