Parricidium
Parricidium (eredetileg patricidium), tulajdonképpen apagyilkosságot jelent, de korán érthették már rajta nemcsak a szülő- hanem a testvérgyilkosságot is. (Liv. 1, 26), sőt a lex Pompeja (Kr. e. 50-ben) névszerint fölsorolja azon közeli rokonokat s a patronust, a kiknek a meggyilkolása a p. fogalma alá tartozik. Dig. 48, 9, 1. Constantinus császár a gyermekgyilkosságot p.-nak minősítette. A parricidát ősi szokás szerint büntetésül először véres vesszőkkel megvesszőzték, azután pedig egy kutyával, kakassal, kígyóval és majommal bőrzsákba varrva a tengerbe dobták, későbben élve égették meg és Hadrianus óta, ha a tenger távol esett, vadállatok közé dobták. Dig. 48, 9, 9. Paul. sent. rec. 5, 24. A büntetést illetőleg a mos majorumot, úgy látszik, még a lex Cornelia és Pompeja is föntartotta a tetten kapott apagyilkosokkal szemben. A p. régen a quaestores parricidii, Kr. e. 449-ből a néptörvényszék, Sulla óta pedig a quaestio perpetua de sicariis bíráskodása alá tartozott. Főforrás Cic. or. pro Rosc. Ann. CS. J.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
