Persepolis
Persepolis, Περσεπολις, vagyis a perzsák városa; Perzsiának I. Dariustól Kr. e. 515 körül alapított fővárosa; a régi perzsában nyilván Parsza v. Párszakarta (a perzsák vára) volt a neve; később Isztakhr lett. A Medus (m. Pulvár) folyótól Keletre, nem messze az Araxesbe (m. Kum i Fírúz) való öntésétől, a Merdast nevü egészséges, egykor termékeny síkságon épült. A város felett tágas, hármas fallal védett terrasse emelkedett. Ott építették I. Darius, Xerxes és utódjaik pompás palotáikat, a melyeket N. Sándor 330-ban lángba borított. Romjaik (m. Csihil Minár, a 40 oszlop v. Takht i Dsemsíd, azaz egy perzsa mythikus királynak Dsemsídnek trónja) hatalmas lépcsőkből, propylaeumokból, oszlopos csarnokokból és termekből állanak, sok domború művel és ékirattal; a hajdankor legnagyobbszerű és legérdekesebb maradványai közül valók (647. á.). Közelökben 7, a sziklába vágott királysír is van. Ar.r 3, 18, 1. 10 sk. 7, 1, 1. Curt. 5, 6 sk. Strab. 15, 728 sk. – Irodalom: Díszmű: Stolze, Andreas és Nöldeke, Die Denkmäler u. Inschriften von Persepolis, Istakhr u. Pasargadä (2 köt. Berlin, 1882). Lassen, Persepolis (az Ersch-Gruber-féle Encyclopädiában, 3, 17. köt.). Lassen, Die altpers. Inschriften von P. (Bonn, 1836). Fergusson, Palaces of Niniveh and P. (London, 1851). Vaux, Nineveh and P. (London, 1851). Németre ford. Zenker, 1852). Spiegel Fr., Die altpers. Keilschriften (2. kiad. Leipzig, 1881). Képek Persepolis romjairól Stolze műve nyomán: Nagy Képes Világtörténet 1. köt. 479. 522. 553. l. P. K.
647. Persepolis romjai.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
