Philotas
Philotas, Φιλωτας. – 1. Parmenio fia, N. Sándor ázsiai hadjáratának még az elején kitüntette magát és a lovasság főnöke lett. Vagyonával és előkelő származásával büszkélkedve egyenrangúnak tartotta magát N. Sándorral s egyike volt azoknak a macedoniaknak, a kik hibáztatták a királyt az Ázsiában magára öltött keleties szokásokért. Heves kifakadásait besúgták a királynak, a ki aztán gyűlölséget érzett iránta. Egy Limnus nevű macedoniaitól összeesküvés támasztatván N. Sándor ellen, részesnek mondták Ph.-t is, kit kínpadon vallomásra bírtak, mire a törvényszékké átalakult hadsereg halálra itélte Kr. előtt 330-ban. Plut. Alex. 48 skk. Arr. 3, 26. Curt. 6, 7 skk. Diod. Sic. 17, 79 skk. – 2. N. Sándor hadtestparancsnoka (taxiarchusa), a király halála (Kr. e. 323) után Cilicia satrapája lett. De Perdiccas már 321-ben elvette tisztségét, őt magát pedig Eumenes parancsnoksága alá helyezte. Curt. 10, 10. Just. 4, 6. Perdiccasnak más híveivel együtt 317-ben Antigonus hatalmába került. Diod. Sic. 19, 16. V. ö. T. Cauer, Philotas etc. 1893. S. L.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
