Σκολιον, σκολια, μελη
Σκολιον, σκολια, μελη, melyek παροινια néven is előfordulnak, egy neme volt a bordalnak. A σχολιος szó eredeti jelentése: görbe, hajlott. A dal nevét úgy magyarázzák, hogy a lakomáknál rendesen előadott közös énekek után az egyes vendégek rögtönözve a mi coupleteinknek megfelelő dalt adták elő, a mikor is a dalolónak kezébe lantot és egy myrtus-ágat adtak. De ezt nem sorban, hanem gyakran keresztben is nyujtották át. Innét származnék a σχολιον név. De valószinűen e név inkább a változó vagy szövevényesebb (talán dochmiusi) rhytmusra vonatkozik. E dalok a görög világnézet leszürt igazságait vagy a pillanatnyi hangulati ötleteit tartalmazták, kezdetben minden művészi forma nélkül. Később az aeol költők, kik a monodikus versszakok föltalálói voltak, a scolionnak is művészi formát adtak. Alcaeus, Sappho, Anacreon, Praxilla irtak scolionokat. De nem csak ők. A lyrai költők majdnem mindnyájan művelték e kedvelt műfajt. Igy Pindarustól, Bacchylidestől is maradtak scolion-töredékek. A legtöbb scolion szerzőjét nem lehet ismerni, mert a pillanat szülöttei. Leghíresebb scolion a Harmodius és Aristogitonra irott, melyet a régiek ‘Αρμοδιου μελος czímen idéznek. Athen. 15, 695A. Érdekesek a Lobontól a hét bölcsnek tulajdonított scolionok. A scolionokat kiadták: Ilgen (Scolia, Jenae, 1798), Schneidewin (a Delectusban is), Bergk (P. L. Gr.4 3, 643 skk. ll.), Hiller (Anth. Lyrica, 1890, 322–328), Reitzenstein (Epigramm und Scolion, 1893). Értekezést írt a scolionról Engelbrecht. De scoliorum poësi, Vindobonae, 1882. Harmodius dalát Hegedüs István fordította és az Arad és Vidéke czímű hirlap számára. H. I.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
