Statuaria
Statuaria, sc. ars, jelentheti ugyan a kőben, márványban dolgozó szobrászatot (mint a görög ερμογλυϕικη), rendesen azonban érczöntést, az érczöntés művészetének mesterségét értjük rajta. Az érczöntés anyaga, a bronz, vörösréznek 10–14% ónnal való keveréke, a mihez néha kevés horganyt, ólmot vagy ezüstöt is adtak. A bronz ismerete Keletről származott át Europába, a mycenaei cultura korában már használatos. Az antik művészetben sokkal általánosabban használták a bronzot, a mennyiben számos oly tárgyat állítottak elő ebből az anyagból (butorokat, szerszámokat, fegyvereket), mire ma már nem alkalmaznak bronzot. Földolgozásának módja különböző, van trébelés, vésés vagy czizellálás és végül öntés. A művészetben különösen az utóbbi szerepel. Az érczöntés föltalálását a 7. évszáz közepe táján virágzott samusi Rhoecusnak és Theodorusnak tulajdonították (Paus. 8, 14, 8), a mit valószínűleg úgy kell értenünk, hogy Görögországban ők öntöttek először belül üres szobrokat, mert tömören öntött bronzművek már régebben is készültek. A bronzöntés technikája az ókorban nagyjából egyezett a ma is használatos eljárással, a mi azonban a bronzművek falának vékonyságát és az öntés tisztaságát illeti, ebben a tekintetben a görögök messze fölülmúlták a modern technikát. A kisebb szobrokat egy darabban öntötték, s nagyobb bronzműveknél a részenként való öntést alkalmazták (mint ma is), és ezeket a részeket kapcsokkal és csavarokkal illesztették össze. Külön öntötték sokszor az apróbb részeket, jelvényeket, hajfürtöket. A szem helyét üresen hagyták, és üregébe más anyagból (drágakő, üveg, elefántcsontból) készült szemgolyót tettek. Néha a szemeken kívül más részek is (fegyverek, ruharészletek, koszorúk, néha az ajkak) készültek más anyagból. Öntés után reszeléssel és fűrészeléssel finomították a fölületeket. A kis szobrokat rendszerint tömören öntötték. Különös hírnévnek örvendtek Delos, Aegina és Corinthus bronzgyárai (Cic. Verr. 4, 1, 1); főképen az utóbbiakban készült szobroknak volt nagy becsük, melyeket a római gyüjtők, mikor a corinthusi vegyület titka elveszett, magas árakkal fizettek. Az etruscusok is jól értettek a bronzöntéshez. A római császári korban nagyon hanyatlott az érczöntés; a római bronzművek vastag faluak, nehezek és a kivitel finomságában távolról sem érik el a görög művészet alkotásait. Blümner, Technologie d. Griech. u. Römer, 3, 1. l. és u. a. a Baumeisterféle Denkmälerben (1. köt. 317. és 503 sk. l.). L. N.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
