Sygambri, Sugambri, Sigambri
Sygambri, Sugambri, Sigambri, Σ(ο)υγαμβροι, germán néptörzs; a név helyes alakja, a mint Müllenhoff kimutatta, Sugambri (Altertumskunde, 4, 603). A S. Caesar szerint ,Proximi Rheno‘ laktak (b. g. 6, 35), a mai Lippe és Sieg folyók között. Kr. e. 16-ban az Usipetes és Tencterivel együtt Galliába törtek s megverték Lollius római helytartót; Kr. e. 8-ban Tiberius a Rhenus bal partjára telepítette őket. Minden valószinűség szerint ők értendők a Tacitusnál előforduló Gugerni vagy (helyesebben) Cugerni s a Pliniusnál előforduló Cuberni alatt; idővel beleolvadtak a Rhenus balpartján lakó romanizált népességbe (l. Gugerni). A S. név valószinűleg a su-nyomatékosító patriculából (v. ö. gör. ευ-) és egy ,gyors, fürge’ jelentésű melléknévből (ófn. gambar) van összetéve. E névvel etymologiailag kapcsolatos a Tacitusnál (Germ. 2) említett Gambrivii név is; az azonban nem bizonyos, vajjon e két név egyazon vagy valamikép összefüggésben levő népet jelentett-e. A középkorban a frankokat nevezik gyakran S.-nek, ez elnevezésnek azonban nincsen történeti jogosultsága s tisztán régieskedésből magyarázódik. P. G.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
