Zophorus
Zophorus, ζωϕορος, ζωοϕορος, képszék, fríz; a görög és római templom gerendázatának az a része, mely az architrav (alsó gerenda) és a γεισον (főpárkány) között fekszik, az az a felső gerenda, epistylium; a zophorus nevet domborműves díszítéséről nyerte, mely azt gyakran borítja. A dór teplomnak hármas rovatok (τριγλυγος) és gerendaközök (μετοπη) szabályos váltakozásából álló, frízén rendes a metopéknak reliefdísze (pl. 191. 194. 730. 731 stb. ábrák). Az ion (és corinthusi) stilusban épülttemplomok fríze vagy sima, dísztelen (δριγκος, pl. 196. á.), vagy domborművekkel díszített (ζωϕορος = alakvivő, képezzék, pl. 203. 659. 660. 656. 773 stb. ábrák). Apollo didymaeus miletusi templomának számadásaiban (Rev. de phil. 1898, 49. l.) a fríznek rendes elnevezése (ζωϕορος) helyett a κοσμοϕορος nevet olvassuk; ez az elnevezés jobbára illik az ion frízre azon esetekben, mikor azt a rendes figuralis domborművek helyett levél- és virág-ékítményes reliefek borítják. V. ö. Columna, 442–3. Vitr. 3, 5, 10. L. N.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
