Keszthelyi Helikon
Keszthelyi Helikon
Kisfaludy Sándor, illetőleg Berzsenyi nevével összefügg a Dunán túl két más irodalmi nevezetességének, a keszthelyi Helikonnak és Dukai Takács Juditnak emléke. A buzgó Festetics György gróf (1775–1819), a keszthelyi Georgikonnak és egyéb nevezetes intézeteknek alapítója, az okszerű mezőgazdaságnak hazánkban úttörője, 1817-től kezdve uradalma székhelyén, Keszthelyen, költői ünnepeket rendezett, évenkint kettőt: február 12-én mint Ferenc király születése napján, és májusban a Georgikon vizsgálataival kapcsolatban. Ez ünnepekre meghítta a szomszédos és távolabb megyék birtokos urait, az írókat és tudósokat. Az írók közül kivált a dunántúliak jöttek ott egybe: Horváth Ádám, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi, Ruszek apát, Horvát Endre, Dukai Takács Judit és többen. Az istentisztelettel kezdődő, lakomával, népmulatsággal, színi előadással, hangversenynyel, táncvígalommal egybekötött ünnepek főmozzanata a díszülés volt, melyen az intézeti tanulók és tanárok s a meghívott írók költeményeket szavalnak, beszédeket mondtak és értekezéseket olvastak fel. A munkálatok nagyrésze alkalmi jellegű volt, az uralkodó, meg a Festetics-család dicsőségét hangoztattájk, ezenkívül leginkább a földmívelés fontosságáról szóltak; egy füzetjük meg is jelent 1818-ban Helikon I. címmel, Keszthelyen. Fákat is ültettek jeles magyar írók (Gyöngyösi, Kazinczy, Csokonai) tiszteletére a Georgikon kertjében. Mindössze öt ilyen ünnep volt, mert Festetics 1819 április 2-án meghalt. Fő baja e mesterkélt intézménynek, többnyelvűségén és alkalmiaskodásán kívül az volt, hogy nem volt író vezetője s az egészet csak a nagyúri passzió, nem határozott elv tartotta össze. Annyi áldozattal – az első ünnep mintegy harmincezer forintba kerűlt – bár kevesebb pompával többet lehetett volna lendíteni az irodalom ügyén.
Ujfalvi Krisztina.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
