5. A királymondák és az énekmondák. Sebestyén Gyula (dr.) | Magyar irodalomtörténet

5. A királymondák és az énekmondák.
Sebestyén Gyula (dr.)

Amit a fényes központ felé csoportosító monda korábbi történetünkben hiába keresett, azt most, a királyság megalapítása és a keresztyénség fölvétele után, készen kapta az ország koronás királyában, kinek fönsége alatt a szabad törzsfők, törhetlen vitézek sarjai egyszerre a föltétlen tisztelet és szolgálatkészség középkori lovagjaivá lettek. Első királyunk azonban megingathatalan hitével, kegyes családi életével és meglepő hitterjesztési míveleteivel nem annyira a hagyományos hősköltészetet, mint inkább a nálunk egészen új vallásos mondát foglalkoztatta. István király, Imre herceg és nevelője Gellért szentekké lettek, s élettörténetöket azóta rajongó lélekkel megírt legendák hirdetik. E könyvek tartalma kevés irodalomtörténeti érdekke bír, mert a buzgó szerkesztők inkább arra ügyeltek, hogy a mintául vett külföldi legendák csodái megtörténjenek, mint arra, hogy a magyar képzelem által teremtett különlegességek el ne maradjanak.

A Csanád-monda Királymondák Szent László A cserhalmi ütközet A királyi jegyzők Énekmondók Igricek és regősök Kobzosok és hegedősök

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir