KISEBB VERSES MARADVÁNYOK. | Magyar irodalomtörténet

KISEBB VERSES MARADVÁNYOK.

A TIZENÖTÖDIK század második feléből több apró nyelvmaradvány jutott korunkra: névlajstrom, ráolvasás, levél, okirat, verstöredék.

A Magyar Tudományos Akadémia egyik latin kézirata az 1462. évből megőrzött egy magyarnyelvű verses kalendáriumot azaz Csiziót. Az ilyen csiziók, latin nevükön Cisio Janus-ok, azt a célt szolgálták, hogy az írni-olvasni nem tudó emberek eligazodhassanak a naptár rendjében és a hónapok ünnepnapjai között. Az első magyar csizió is az emlékezet támogatását szolgálta s a szentek nevei benne is rövidített kezdő szótagjaikkal fordulnak elő. Mindenesetre latin szöveg nyomán dolgozott a verselő, mikor a XV. század második felében összerótta nehezen érthető sorait. A latin csiziók versformája a hexameter volt, a német csizióké általában a rímes vers, a legrégibb magyar csizióé a felező nyolcas némi gyarló rímeléssel. Ezek a kezdetleges páros rímek végigkísérik a sorokat. A szöveg első két sora:

Kys karachontol kerescth vyz
leywth pal remethe minth nagh dyz.

Mai nyelven:

Kiskarácsonytól keresztvíz
Lett Pál remete mint nagy disz.

Maradt egy Verses jogi szabály: négysoros versecske 1484-ből. Feljegyzését régebben Mátyás király egyik jegyzőjének, Nyirkállai Tamásnak, tulajdonították, de újabban kiderült, hogy a vele egy időben élő Magyi János írta be a kis emlékeztető rímelést a pécsi püspöki könyvtár egyik XV. századi latin kódexébe. Magyi János földbirtokos nemes családból származott, az egri egyházmegye papja volt, később az óbudai káptalan jegyzőjének segéde, 1490-ben Pest város jegyzője. Jogi szabályát egy latin mondat nyomán foglalta versbe:

Mert myth eghzer meg zerzettel
es the thewled el vetettel
Ha igazath akarz tenned,
thewbzer nem kel hozyad wenned.

Mai nyelven:

Mert mit egyszer megszerzettél
És tetőled elvetettél
Ha igazat akarsz tenned,
Többször nem kell hozzád venned.

Török Imre verses üdvözlete öt magyar sor egy latin levél végén 1485-ből. Enyingi Török Imre előkelő magyar úr írta jegyesének, Parlagi Krisztinának:

Emericus The.
kewzewn krysthynanak
leghen kenweb ynhanak.
Zaaz yo napath
keth Zaz yo eeth hozyaya.

Mai nyelven:

Emericus Török
Köszön Krisztinának
Legyen könnyebb jonhának.
Száz jó napot
Kétszáz jó éjt hozzája.

Az 1488-ból való Bagonyai ráolvasásokban is van verses benyomású rész. A lófekély ellen mondott bájolás a következő négy sorral kezdődik:

Vronck xpc felden ha Jar vala,
Egy vton el megyen vala,
prothomartir senth isthwanth
Elel leltheuala.

Mai nyelven:

Urunk Krisztus földön ha jár vala,
Egy úton elmegyen vala,
Protomartir Szent Istvánt
Elöl lelte vala.

Kiadások. – A legrégibb magyarnyelvű verses kalendáriumot a M. T. Akadémia egyik latin kézirata, az 1462. évből való Thuróczi-kódex, őrizte meg. – A verses jogi szabály a pécsi püspöki könyvtár egyik XV. századi latin kódexében olvasható. – A Török Imre magyarnyelvű verses üdvözletét magában foglaló latin levél a Magyar Nemzeti Muzeumé. – A Bagonyai ráolvasásokat a báró Nyáry-család bagonyai levéltára őrizte meg. A három kuruzsló-mondóka egyikét, a lófekély ellen való bájolást, Horváth Cyrill a középkori verses maradványok közé iktatta, bár ennek a szövegnek csak az első négy sora kelti a vers benyomását. – Az említett nyelvemlékek kiadásaira és magyarázataira nézve az itt következő irodalom nyujt közelebbi tájékozást.

Irodalom. – Toldy Ferenc: A magyar költészet története. I. köt. Pest, 1854. – Szilády Áron: Régi magyar költők tára. I. köt. Budapest, 1877. II. köt. Budapest, 1880. – Heinrich Gusztáv A magyar cisiók. Egyetemes Philologiai Közlöny. 1880. évf. – Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Tizennégy kötet. Budapest, 1891–1914. – Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Budapest, 1894. – Ujvárossy Szabó Gyula: A magyar verses oktatóköltészet története 1772-ig. Budapest, 1910. – Tolnai Adél: Mátyás királlyal foglalkozó költészetünk forrásai. Budapest, 1911. – Melegdi János: A legrégibb magyar csizió. Magyar Nyelv. 1918. évf. – Szentjóbi Sándor: A legrégibb magyar csizió. U. o. 1918. évf. – Horváth Cyrill: Régi magyar költők tára. I. köt. 1. kiad. Budapest, 1921. – R. Kiss István: Maghi János közjegyző írta a Nyirkállói Tamásnak tulajdonított formuláskönyvet. Századok. 1928. évf. – Horváth János: A középkori magyar vers ritmusa. Berlin, 1928. – Császár Elemér: A középkori magyar vers ritmusa. Irodalomtörténeti Közlemények. 1929. évf. – Asztalos Miklós: Megkerült az úgynevezett Nyirkállói-kódex. Századok. 1929. évf.

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir