KISEBB VERSES MARADVÁNYOK.

Full text search

KISEBB VERSES MARADVÁNYOK.
A KISEBB verses maradványok közül első helyen említhető: a Körmöcbányai vers. Öt sor 1505-ből. A kis verses szöveg a régebbi irodalomtörténeti felfogás szerint a magyar szerelmi költészet legelső emléke: virágének. Újabb vélemény szerint inkább dévaj mulatozó felkiáltás: táncmondóka. A mulatni szerető asszonyhoz csúfondáros ingerkedéssel fordul a tréfás legény:
Supra agnö söck fel kabla
Haza yöth fyryedt tombi catho
a te zyp palaschtodban
gombosch scharudban
hay haya Wiragom
Mai nyelven:
Supra agg nő, szökj fel kabla,
Haza jött férjed, tombj Kató
A te szép palástodban,
Gombos sarudban,
Haja haja virágom!
Maradt egy Verses találós mese is. Tizenkét sor 1508-ból. A Szentháromságról szól. Mint általában a középkori magyar versek, ez is meglehetősen nehézkes nyelvű és kezdetleges verselésű próbálkozás. Első négy sora:
Mese. Soha tavol töle.
benne: vagon neki lelke
egges ketten. es harmas.
es nincsen bennek valaztas.
Mai nyelven:
Mese. Soha távol tőle,
Benne vagyon neki lelke:
Egyes ketten és hármas
És nincsen bennük választás.
Kétsoros kis daltöredék 1520 tájáról: Pominoczky nótája. A töredéket Pominoczky Fülöp szerzetes jegyezte fel egy latinnyelvű vallásos kézirat belső borítéklapjára. Ez az első magyar népdal, melyet hangjegy kísér s így dallamát is tudjuk:
Batya, batya melly az wt bechkerekere
vram, vram ez az wth bechkerekere
Mai nyelven:
Bátya, bátya, mely az út Becskerekére?
Uram, uram, ez az út Becskerekére.
A Körmöcbányai Vers első szavának olvasása és értelme vitát keltett. Szilády Áron szerint a német Kreusl János körmöcbányai jegyző nem jegyezte meg jól a hallott dalt és a sutra, azaz félre szó helyett suprá-t írt. – Beöthy Zsolt szerint a supra szóban nem kell leírási hibát keresnünk, mert az ország számos vidékén él ez a szójárás: zsupra a vénasszonnyal azaz a vénasszony égetni való. – Szilády Áron utóbb rámutatott arra, hogy a supra szónak nem lehet más értelmet tulajdonítani, mint amit a latin surge supra kifejezés jelent azaz a supra agnö annyi, mint: fel banya, szökj fel vénasszony. – Ezt a véleményt fogadta el Horváth Cyrill is. Szerinte a vers kezdő szavát supra-nak kell olvasni. A kis vers nem tekinthető népdalnak, mert nem tehető fel, hogy a nép deák szavakat énekelt volna. Valószínű, hogy valami szerelmes természetű vénasszonyra készített csúfolódás a dalocska. – Binder Jenő utóbb számos népi táncszót állított egybe a magyar népköltési gyüjteményekből annak igazolására, hogy nem virágének a Körmöcbányai Vers, nem is táncnóta, hanem egyszerű táncrigmus minden dallam nélkül.
Kiadások. – A Körmöcbányai Verset Krizsko Pál körmöcbányai levéltárnok fedezte fel 1876-ban a körmöcbányai levéltár egyik számadási könyvének címlapján. Ide Kreusl János körmöcbányai jegyző írta fel az öt sort 1505-ben. – A Verses Találó Mesét Pintér Jenő fejtette ki a Döbrentei-kódex szövegéből 1909-ben. – Pominoczky Nótájának két sorára Veszely Károly talált rá 1861-ben a gyulafehérvári Batthyány-könyvtár egyik XVI. századi latin kötetében. A daltöredékre újból Varju Elemér hívta fel a figyelmet 1899-ben. – Az említett nyelvemlékek kiadásaira és magyarázataira nézve az itt következő irodalom nyujt közelebbi tájékozást.
Irodalom. – Krizsko Pál: Egy magyar versecske 1505-ből. Századok. 1876. évf. – Szilády Áron: Régi magyar költők tára. I. köt. Budapest, 1877. – Varju Elemér: A gyulafehérvári Batthyány-könyvtár. Budapest, 1899. – Csiky János: Népzenei följegyzések a XVI. századból. Ethnographia. 1904. évf. – Fabó Bertalan: A magyar népdal zenei fejlődése. Budapest, 1908. – Seprődi János: A magyar népdal zenei fejlődése. Erdélyi Múzeum. 1908. évf. – Pintér Jenő: Jegyzetek a régi magyar irodalom történetéhez: Jászberényi állami gimnázium értesítője. 1909. – Horváth Cyrill: Régi magyar költők tára. I. köt. 2. kiad. Budapest, 1921. – Binder Jenő: Folklore-forgácsok. Ethnographia. 1928. évf. – Horváth János: A középkori magyar vers ritmusa. Berlin, 1928. – Császár Elemér: A középkori magyar vers ritmusa. Irodalomtörténeti Közlemények. 1929. évf.

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir