A TÉRKÉPEK JEGYZÉKE
1.
|
A kelencék elterjedésterülete – Szabadfalvi József: Méhészkedés a szatmári Erdőháton. Ethnographia, LXVII. 1956. 461. nyomán
| |
2.
|
A méhlakások típusai a Kárpát-medencében – Boross Marietta: Méhlakások a Néprajzi Múzeum gyűjteményében. Néprajzi Értesítő, XLV. 1963. 37. nyomán
| |
3.
|
A bukóvilla, mereglye, nyárs és természetes villa lelőhelyei – Balassa Iván: A Néprajzi Múzeum favillagyűjteménye. Ethnographia, LX. 1949. 106. nyomán
| |
4.
|
A toldott ágú és hasított villák lelőhelyei – Balassa Iván: A Néprajzi Múzeum favillagyűjteménye. Ethnographia, LX. 1949. 106. nyomán
| |
5.
|
A rudasboglya elnevezései a magyar nyelvterületen – Paládi-Kovács Attila: A széna takarása a magyar parasztságnál. Népi kultúra – népi társadalom. II–III. 1969. 19. nyomán
| |
6.
|
Az abara elterjedtsége a Kárpát-medence északkeleti részén – Paládi-Kovács Attila: Az abara. Népi kultúra – népi társadalom. II–III. 1969. 82. nyomán
| |
7.
|
A faekék aránya a félvas ekékhez a Kárpát-medencében 1872-ben – Balassa Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. Budapest, 1973: 437. nyomán
| |
8.
|
A faeke főbb típusainak elterjedése a Kárpát-medencében – Balassa Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. Budapest, 1973: 386. nyomán
| |
9.
|
A tövisborona formái – Magyar néprajzi atlasz. I. 14. térkép, szerk. Paládi-Kovács Attila. Budapest, 1987. nyomán
| |
10.
|
Az aratóművelet neve 1900 körül – Magyar néprajzi atlasz. I. 29. térkép, szerk. Paládi-Kovács Attila. Budapest, 1987. nyomán
| |
11.
|
Az aratásnál használt kasza nyele a 20. század közepén – Magyar néprajzi atlasz. I. 25. térkép, szerk. Szolnoky Lajos. Budapest, 1987. nyomán
| |
12.
|
A gabonaneműek nyomtatása és cséplése a Kárpát-medencében az 1840–60-as években – Hoffmann Tamás: A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában. Budapest, 1963: 271. nyomán
| |
13.
|
A Felföld gyümölcskereskedelmének fő irányai – Viga Gyula: Árucsere és migráció Észak-Magyarországon. Debrecen–Miskolc, 1990: 103. nyomán
| |
14.
|
A bortermés mennyisége 1864-ben, megyék szerinti bontásban – Boros László: Kárpátalja szőlő- és borgazdaságának történeti földrajza. In: Észak- és kelet-magyarországi Földrajzi Évkönyv 6. 115–213. Nyíregyháza, 1999: 123. nyomán
| |
15.
|
Kecskemét szőlőterületeinek gyarapodása 1786-tól az 1930-as évekig – Szabó Kálmán: Kecskemét szőlő- és gyümölcstermelésének múltja. Kecskemét, 1934: nyomán
| |
16.
|
A domináns igaerő Magyarországon 1895-ben – Bodó Sándor: A magyar paraszti termelés igaerejének története. Debrecen, 1990: 8. nyomán
| |
17.
|
A szénarács elterjedtsége és neve – Paládi-Kovács Attila: A ,jászol’ kezdeti formái a magyar állattartásban. Ethnographia, XCI. 1980. 169. nyomán
| |
18.
|
A szarvasmarhatartás körzetei Magyarországon – Asztalos István: Az állattenyésztés területi megoszlása Magyarországon. 1968: 139. 45. ábra nyomán
| |
19.
|
A palókatípusok elterjedése a Kárpát-medencében – Szabó Mátyás: Fiatal állatok szopását megakadályozó eszközök és eljárások. Néprajzi Értesítő, XXXVII. 1955. 141. nyomán
| |
20.
|
A csörgősbot elterjedése a Kisalföldön – Timaffy László: Kisalföldi csör-gősbotok. Ethnographia, LXXIV. 1963. 162. nyomán
| |
21.
|
A sövényből, nádból és fatörzsből készült jászlak elterjedtsége a Kárpát-medencében – Paládi-Kovács Attila: A ,jászol’ kezdeti formái a magyar állattartásban. Ethnographia, XCI. 1980. 162. nyomán
| |
22.
|
A „jászol” értelemben használt váló szó elterjedése – Paládi-Kovács Attila: A ,jászol’ kezdeti formái a magyar állattartásban. Ethnographia, XCI. 1980. 179. nyomán
| |
23.
|
A bivaly elterjedtsége Erdélyben1870-ben, megyék és székek szerinti bontásban – Kós Károly: Eszköz, munka, néphagyomány. Bukarest, 1979: 203. nyomán
| |
24.
|
A kéki juhászok jelentősebb nyaraltatóhelyei – Szabadfalvi József: Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. Műveltség és Hagyomány. XII. Debrecen, 1970: 101. nyomán
| |
25.
|
A román vándorpásztorok legelőterületei és piacai – Gunda Béla: Ethno-graphica Carpato-Balcanica. Budapest, 1970: 314. nyomán
| |
26.
|
A vándor juhnyírók falvai és körzetük a keleti palóc népterületen – Paládi-Kovács Attila: A keleti palócok pásztorkodása. Műveltség és Hagyomány. VII. Debrecen, 1965: 127. nyomán
| |
27.
|
Tejhaszonvételi formák Erdélyben 1900 körül – K. Kovács László: A közös fejős juhnyájak tejhaszonvételi formái Erdélyben 1900 körül. Népi kultúra – népi társadalom. I. 1968: 32. nyomán
| |
28.
|
A bihari sertésmakkoltatók útvonalai – Szabadfalvi József: A sertés Magyarországon. Debrecen, 1991: 102. nyomán
| |
29.
|
A baromfiállomány sűrűsége Magyarországon 1895-ben és a budapesti tojástőzsde tagjainak telephelyei 1912-ben – Mártha Zsuzsanna: Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsdék. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1969–1970. 297. nyomán
| |
30.
|
Tyúkászattal foglalkozók lakóhelyei Nyugat-Magyarországon – Domonkos Ottó: A nyugat-magyarországi tyúkászatról. Néprajzi Értesítő, XLIX. 1967. 257. nyomán
| |
31.
|
A Dunántúl legfőbb útvonalai a középkorban – Glaser Lajos: Dunántúl középkori úthálózata. Századok, 1929–1930. 63–64. kötet 152–154. lap közötti melléklet nyomán
| |
32.
|
Magyarország postaúthálózata 1800-ban – Prinz Gyula: Magyar földrajz. Magyar föld – magyar faj. III. 65. Budapest, é. n. nyomán
| |
33.
|
A debreceni szekeresek útvonalai a 16–19. században – Balogh István: A lófogatok Debrecenben a XVIII–XIX. században. Ethnographia, LXXVII. 1966. 248. nyomán
| |
34.
|
A hétfalusi szekeresek fő árusító útvonalai a 19. században – Kós Károly: Népélet és néphagyomány. Bukarest, 1972. 18. nyomán
| |
35.
|
A Dél-Alföld csárdái 1853-ban – Szabó Ferenc: A Dél-Alföld pusztai csárdái. Ethnographia, LXXXV. 1974. 338. nyomán
| |
36.
|
Az emberi erővel történő szállítás domináns formái – Paládi-Kovács Attila: Néhány megjegyzés a magyar parasztság teherhordó eszközeiről. Ethnog-raphia, LXXXIV. 1973. 516. nyomán
| |
37.
|
A vízhordó vállrúd típusai – Paládi-Kovács Attila: Hagyományos vízhordó módok és eszközök a Kárpát-medencében. Ethnographia, XCII. 1981. 317. nyomán
| |
38.
|
A dézsahordó rúd formái – Paládi-Kovács Attila: Hagyományos vízhordó módok és eszközök a Kárpát-medencében. Ethnographia, XCII. 1981. 327. nyomán
| |
39.
|
A korsókendő és a légelyhordó bot elterjedtsége – Paládi-Kovács Attila: Hagyományos vízhordó módok és eszközök a Kárpát-medencében. Eth-nographia, XCII. 1981. 322. nyomán
| |
40.
|
Az ételhordó háló elterjedtsége a magyarságnál – Paládi-Kovács Attila: Néhány megjegyzés a magyar parasztság teherhordó eszközeiről. Ethnog-raphia, LXXXIV. 1973. 518. nyomán
| |
41.
|
A bazárka, a hajdiván, a hátikosár és a kéregedények elterjedtsége a magyarságnál – Paládi-Kovács Attila: Néhány megjegyzés a magyar parasztság teherhordó eszközeiről. Ethnographia, LXXXIV. 1973. 514. nyomán
| |
42.
|
A hátitarisznya elterjedtsége Észak-Magyarországon – Paládi-Kovács Attila: Egy népi teherhordó eszköz magyarországi elterjedtségének tanulságai. Egri Múzeum évkönyve, XVI. Eger, 1976: 191. nyomán
| |
43.
|
A szekéroldal formája a magyar nyelvterületen – Magyar néprajzi atlasz. III. 195. térkép, szerk. Paládi-Kovács Attila. Budapest, 1987. nyomán
| |
44.
|
A szekéroldal kitámasztása a 20. század első felében – Magyar néprajzi atlasz. III. 194. térkép, szerk. Paládi-Kovács Attila. Budapest, 1987. nyomán
| |
45.
|
A lőcsös szekér elterjedtsége a Kárpát-medencében – Keszi-Kovács László: Der Leistenwagen im Karpatenbecken. Paládi-Kovács Attila (Hrsg.): Traditionelle Transportmethoden in Ostmitteleuropa. Budapest, 1981. 116. nyomán
| |
46.
|
Hámformák a magyar nyelvterületen – Magyar néprajzi atlasz. II. 115. térkép, szerk. Paládi-Kovács Attila. Budapest, 1987. nyomán
| |
47.
|
A szarvasmarha fogatolásának eszközei Nyugat-Magyarországon – Timaffy László: Rindereinzelanspannung in Westungarn. Narodopísný Veštnik Ceskoslovensky. III–IV. Brno, 1969: 196. nyomán
| |
48.
|
A szegedi forgalomban részt vett hajók tulajdonosainak lakhelye 1851-ben, a hídkinyitási adatok alapján – Gráfik Imre: Az áru útja a szállítás forradalma előtt. Ethnographia, XCIV. 1983. 15. nyomán
|
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir