ASZTALOSSÁG
ASZTALOSSÁG
A bútorművességben a korábban alkalmazott összes technikáknál fejlettebb asztalostechnika a középkor folyamán nyerte el mai jelentőségét, és kezdte meg kiszorítani az ácsmunka módjára, fejszével hasogatott deszkákból való bútorkészítést. Az asztalosság ugyanis a fűrészelt, tehát téglalap keresztmetszetű és azonos méretezésű deszkák felhasználásán alapszik.
Érdemes az emlékezetünkbe idézni azonban, hogy az ókori civilizációkban nem csupán a ládaácsolást, de az asztaloseljárásokat is sorra kialakították. Az ókori Egyiptomról tudjuk, hogy ott már kikísérletezték azt, hogyan lehet kiküszöbölni az ácsolt ládákra jellemző, sarokdúc beiktatásával megvalósított sarokkötéseket és a nehézkes szélességi kötéseket. A közvetlen sarokkötéseket célzó próbálkozásaiknak az eredményeként jutottak el a legmegfelelőbb, legbiztonságosabb összeerősítési módhoz, a fecskefarkú fogazáshoz. Az illeszkedő felületeket legalább az i. e. 2. évezred második felétől össze is ragasztották túró- vagy halenyvvel. Elemi fokon megoldották a fa vetemedését gátló keretes-betétes szerkesztést is. Mindezeket a vívmányokat a görögök és a rómaiak fejlesztették tovább, aminek előfeltétele volt az alkalmazott szerszámok tökéletesítése, nem utolsósorban a keretes fűrész megalkotása és a gyalu feltalálása. Mindazonáltal a létrehozott asztalosmetódusoknak az általánossá válását erősen gátolta a deszkanyerés módszerének fejletlen volta, minthogy kézifűrésszel rendkívül bajos egyenletes keresztmetszetű és főként egyazon vastagságú deszkákat előállítani. Még inkább fékezően hatott ez a nehézség a későbbiekben, a Római Birodalom bukását követő évszázadokban, amikor egyébként is jóformán csupán az egyszerűbb, kisebb technológiai felkészültséget és szerszámkészletet igénylő bútorkészítési eljárások tudtak meggyökeresedni Európa-szerte. Mégis az asztalosipar alapjául szolgáló szerkesztési módszerek sem mentek teljesen feledésbe, csak rendkívül korlátozottá vált az alkalmazásuk és a terjedésük. Márcsak azért is így volt ez, mivel a hozzá való téglalap keresztmetszetű deszkákat fáradságos és nagy óvatosságot igénylő módon, fejszével hasítva állították elő (Kaesz 1962: 25, 50, 79; K. Csilléry 1972: 16–18; Windisch-Graetz 1982: 77–78; Appuhn 1984: 50; a hasításmódra lásd K. Csilléry 1987c: 175–176).
Az asztalostechnikában rejlő lehetőségek kibontakoztatásának és rendszeres alkalmazásuknak végül is a vízi erővel működtetett fűrészmalom feltalálása teremtette meg az alapját. Egy ilyen gépezetnek a legkorábbi ábrázolását Villard de Honnecourt, francia építész 1240 körül összeállított mintakönyvéből ismerjük (lásd pl. Endrei 1978: 5. tábla). A méretazonos és sima felületű deszkákból immár lehetővé vált a 500pontosan egyező alkotóelemeknek a készítése és ezzel a sorozatmunka, továbbá a fejlettebb szerkesztések, így az enyvvel rögzített fecskefarkú fogazások és a keretkitöltéses módszer alkalmazása, nemkülönben a korábbiaknál célszerűbb és a gyalu alkalmazása révén tetszetősebb, új típusú bútoroknak a létrejötte. Mindezeken túl, a mi szempontunkból külön is hangsúlyozandó, hogy a tömeges deszkatermelés adta meg a lehetőséget ahhoz, hogy a kelendő asztalosáru a kevésbé tehetősek részére is megfizethetővé váljék, és így széles körben elterjedhessen.
Érthető, hogy hamarosan Európa más országaiban is sorra feltűnnek a fűrészmalmok. Igaz, elsősorban nem a bútorgyártás érdekében, hiszen a szabványos deszkákat más iparágak is előnyösen alkalmazhatták. Németországból, Augsburgból 1322-ből ismeretes a legkorábbi adat fűrészmalomra, ám az egykori Magyarországról ugyancsak maradt fenn már a 14. századból ilyen adalék, nevezetesen Nyitra megyéből. Hozzá kell tenni, hogy az augsburgi deszkametsző malom az építési hivatal elszámolásai között került említésre (Windisch-Graetz 1982: 77). 1393-ban a bajmóci várnaggyal kötött szerződésben szintén azzal indokolta a fűrészmalom létesítését az arra jogot kapott soltész, egy németprónai polgár, hogy az házépítéshez szükséges deszkáknak az előállításához kell (Fejér Gy. 1834: 167). Ez a megokolás azonban semmiképpen sem zárja ki, hogy az így nyert deszkákból bútorok készítésére is juthasson.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
