ELEJBŐR
668ELEJBŐR
Az elejbőr vagy előbőr a hátibőr párja, melyeket a mellső és hátsó lábak segítségével vállon, derékon kötöztek össze. Ha nyaknál és a váll alatt kikerekítették, a vállhoz és oldalához varrt kengyellel a nyakba akasztották, derekukhoz fogták, mejjbőrnek is nevezték. Ezt a Nagykunság, Hajdúság falusi szegénysége, a cselédek maguk is készítették, ujjasok, ködmön alá is felvették. Az ilyen „egy darab télen át ing alatt viselt, hónalj alatt átkötözött melegítő báránybőrt, amit mejjedzőnek neveztek” Szokolyán (Herkely K. 1938: 295), valószínűleg egykor általánosan viselték, mert szórványosan országszerte felbukkan. Hasonló volt a göcseji melledzű vagy bundamelles, amit ümögbattyo néven is emlegettek. Kissé kimunkáltabb változatainak tekinthetjük a baranyai szűcsök készítményeit, a válltoldásból indított, hátat keresztező átalvetőkkel felvehető keresztes-mellénye-ket, amelyeket itt nemzetiségre való tekintet nélkül mindenki viselt, s a magyarok melencének is emlegették. Ezek a bundamellesek és tolnai, zalai másaik a stájer Brustfleck formai változatának tűnnek, ami érkezési, elterjedési irányukat is jelzi.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
