A világ teremtéséről szóló monda és a dualisztikus eredetmagyarázó mondák

Full text search

A világ teremtéséről szóló monda és a dualisztikus eredetmagyarázó mondák
A világ teremtésén „Isten őszencsége” és az ördög együtt dolgoztak. Az ördögöt „Isten őszencsége” leküldte a tenger fenekére, hogy hozzon fel földet, de a víz kimosta a kezéből. Háromszor kísérletezett, harmadszorra Isten megmutatta, hogy a körme alatt maradt föld. Kipiszkálta. Isten a földet hat napig gyúrta, akkora lett, hogy ráléphetett. Megpihentek. Az ördög elkezdte rugdosni „Isten őszencségét”, hogy essék bele a vízbe. A föld úgy nőtt, ahogy Istent odébblökdöste... (Bosnyák 1969). Ezzel a kozmikus arányú szépséges teremtésmondával kezdődik a „világ teremtését, az égi testek keletkezését, az ember, az állatok és a növények kialakulását” elbeszélő magyar néphagyomány. Szembetűnő a rokonság a finnugor népek, különösen a vogulok mitológiájából ismert teremtésmítosszal. Ugyanakkor egész Kelet-Európában, Ázsiában, az észak-amerikai indiánoknál is előfordul, számtalan sok népnél, de tőlünk nyugatra ismeretlen. Eredetének kérdésével nagyon sokat foglalkozott a szaktudomány. A. B. Rooth pl. a kelet-ázsiai partvidékre teszi a monda keletkezési helyét, ahonnan nyugat felé Szibérián átterjedt és kelet felé az észak-amerikai kontinensre (Rooth 1957: 507–508). Az ebben a mondában is megfogalmazott dualisztikus kozmogóniát mások már a kutatások megindulásának kezdetén, a századfordulón, és azóta is sokan a bogumil eretnekséggel hozták kapcsolatba (pl. Dragomanov 1961; Veszelovszkij 1891). Dualisztikus teremtésmondák ugyanis Nyugat-Európában is ismertek – legtöbbjük az állatok teremtéséről szól. Isten teremti a hasznos, a szép, a tökéletes állatot, az ördög a kártékonyat vagy a csúfat (ló-bivaly, méh-légy stb.). Felmerült tehát, hogy e mondákat a bogumiloktól származtassák, ugyanis a duális mítosz legrégibb leírása a Balkánról származik, ahol a duális kozmogónia az irodalomban az időszámításunk szerinti első századoktól ismert, s utaltak a gnoszticizmusra és a manicheizmusra, mintha a bogumilok ezek közvetítésével vették volna át a dualisztikus eszméket az ősi irániaktól. Azoknak a nyugat-európai mondáknak a kutatása, amelyekben a teremtő szerepében két személy (Isten és ördög, vagy Krisztus és Szent Péter) lép fel, felvetette azt a kérdést is, hogy esetleg a dualisztikus eretnekség csak egy korábban is meglévő hagyományt erősített meg (Lixfeld 1971: 196).
Ebben a kérdésben figyelemre méltó A. M. Zolotarjov kutatása: szerinte ezek a teremtésmítoszok sokkal primitívebb kozmogónián belül keletkeztek, mint amilyet a bogumilizmus képvisel. Az Urál vidékén és Nyugat-Szibéria területén még nemrég meglehetősen élő formában megvolt az a duális társadalmi szervezet (két frátria, az egyik az ég, a világosság, az ügyesség stb., a másik a föld, a sötétség stb. attribútumaival), amelynek alapító ősei teremtésmítoszaik szerint ellentétes tulajdonságú ikerpár voltak. Zolotarjov szerint ez az az ősi ikermítosz, amely jellemző minden archaikus mitológiára, a világon mindenütt. A föld teremtésének eurázsiai mondájában is gyakran testvérek a teremtők. Ez a monda már nem ismert az egész világon, ázsiai környezetben fejlődött ki, ahonnan nagyon régen került át Amerikába és Európába. Az eredeti mítoszban a földbúvár egy madár volt, később alakult át sátánná. A monda egyes motívumai helyi jelentőséggel bírnak, pl. a szájban elrejtett föld motívuma az apokrif vagy a bogumil irodalomból 118származik (Zolotarjov 1980: 57). Hasonlóképpen közvetlenül bogumil eredetű lehet más dualisztikus eredetmondák egész sora.
A föld teremtéséről szóló magyar monda, amelynek több változata is van, lehet honfoglalás előtti finnugor örökség, de későbbi, balkáni átvétel is (Nagy I. 1979a). A többi dualisztikus teremtésmondát is figyelembe véve meg kell még jegyeznünk, hogy a származáskérdésektől függetlenül egy fontos jelenség bizonyítékai: keletkezésük egyfajta logikus gondolkodás következménye. Rejtett módon, ki nem mondva, azt a szillogizmust fogalmazzák meg, hogy Isten jó, jótól csak jó származhat, az ördög rossz, a világban rossz is van, Istentől tehát az nem származhat, csakis az ördögtől.

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir