ELVETÉLT GYEREK
ELVETÉLT GYEREK
A magzat megölése mint kísértet „keletkezéséhez” vezető bűncselekmény Európa minden népénél ismert: vagy a gyerek, vagy az anya, vagy mindkettőjük vezeklését vonja maga után (Pentikäinen 1968). A magyar kísértethiedelmekben mind az elvetélt gyerekek, mind az anya kísértetalakja megjelenik, mint ezt Gémes Balázsnak a témára vonatkozó gazdag adatanyaga bizonyítja (1975). Az elvetélt gyerekek lelkei egyes hiedelmek szerint éjjel hazajárnak sírni, haldokláskor megjelennek anyjuknak, akinek karjára kell őket vennie; ritkábban a sírjában fekvő halott anyához járnak szopni (és lerágják húsát). Szórványos adatok szerint lidércfény alakú kísértet lesz az elvetélt gyerekek lelkéből (pl. sírjuk minden hét évben fellángol). Csak hiedelemmondák szereplőjeként ismert a gyermekei elvetéléséért bűnhődő anya kísértetalakja: az éjjel pásztortűznél, favágók tüzénél melegedőknek fázó asszonyként megjelenő lélek addig bolyong, míg elhajtott magzatait meg nem eszi, és gyermekeit, akiket „megevett”, fehér egér alakjában ki nem öklendezi; vagy amíg annyi jót nem cselekedett, ahány gyermeket elvetélt. A „fehér egér” motívum valószínűleg összefügg a testtől elszakadó „árnyéklélek” hasonló megjelenési formájával, vagyis az egerek az elvetélt gyerekek lelkei, akik már a vezeklés leteltével – megszabadulva – a túlvilágra juthatnak.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
