CIGÁNYOK
CIGÁNYOK
A jellegzetes cigány foglalkozások között a kereskedéssel foglalkozók különböző csoportjai alakultak ki, akik azután – a muzsikusokhoz hasonlóan – szinte elkülönült „kasztokat” alkottak. Legjellegzetesebbek a lókupecek (lovari) voltak, akik az ország vásárait járva különböző trükkökkel igyekeztek túladni a – sokszor vitatható körülmények között – megszerzett lovaikon. Ők a cigányságon belül viszonylag jómódú réteget alkottak. Voltak köztük szőnyeg-, pokróc- és takarókereskedők (colari) is. Például Újpestről, Kispestről keresték fel a Mezőföld falvait és pusztáit, vagy a pesti piacokon árulták portékájukat. Ercsiből, Százhalombattáról indultak útnak a szekeres oláh cigányok, elsősorban asszonyok, akik általában párosával jártak és batyuból árulták fakanalaikat (Gunda B. 1983: 9; Szegő L. [szerk.] 1983: 94.). A vándorkereskedelem kapcsán róluk is esik még szó.
Talán ebből az áttekintésből is érzékelhető, hogy vizsgált korszakunkban, tehát a magyar polgári társadalom kialakulásának időszakában, a különböző nemzetiségek vitathatatlan szerepe mellett, elsősorban a zsidóság volt a magyarországi kereskedelem alakulásában, fejlődésében – számarányaiban és jelentőségében egyaránt – a meghatározó tényező. Természetesen a magyar lakosság is részt vett a kereskedelmi életben, azonban közülük nem került ki egy igazán élesen elkülöníthető kereskedői réteg. Szerepvállalásukkal, tevékenységükkel az alábbi fejezetek megfelelő részeiben foglalkozunk.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
