I. | Magyar Történeti Életrajzok

27. FEJLÉCZ HADIJELVÉNYEKKEL.

Házassága elől a katonasághoz menekül. Kilátásai. Adósságok terhelik. A lovassághoz vonzódik. A magyar lovasság dicső alakjai. Katonai barátai: Ligne herczeg, Hadik, Laczy, Laudon és mások. A huszároktól a svalizsérokhoz megy át. A Löwenstein-svalizsérok. Galicziában táboroz. Költő mint katona. Előmenetele.

Házassága után Fekete sorsa hirtelen megváltozott. Nyugtalan vére, mely kalandos szerelmi viszonyokban talált kielégítést, a házasságot utált lebilincselésnek érezte, melyet családja s nem az ő szíve kötött; óriási becsvágya, mely minden megnyilatkozásában a legmagasabb czélt tűzte maga elé, eddig költői ambicziójában érte el csúcspontját, személyes előnyei, melyek az udvar kedvezését vonták maguk után, ennek ragyogó körében mégsem nyertek végleges kielégítést. Különben is az udvar Ferencz császár halála óta színtelenné, kihalttá vált. A fényes mulatságok sora lejárt, a királynő majdnem három évig mélyen gyászolt s József udvara sem volt valami hangos.

Fekete vágyait sem atyja befolyása, sem a családi élet, sem a magyar közpályán kecsegtető sikerek nem kötik le. A hétéves háború dicsősége és hadi esélyei, Mária Terézia hadvezéreinek és Nagy Frigyes kiválóságának őszinte bámulása, a magyar fegyverek vitéz ténykedése, a gyors emelkedés a hadi pályán, mely becsvágyát kielégíthette, s még ekkor talán nejének előszeretete a katonai pályához őt is meghatották és már 1767-ben a katonai pályán találjuk. Igaz, már 1758-ban álmodott arról, hogy egyéb tereziánumi barátjával a háborúba vonúl, ámde atyja és saját hibájából nem tette.* Kalandjai és utazgatásaiból eredő nyugtalanság tartóztatja vissza tőle, melyre daczára gyors emelkedésének és egyéb kiválóságainak nem volt hivatása. Egész katonai pályája pedig azt bizonyítja, hogy egyáltalában nem termett a béke, hanem inkább a háború katonájának, vére nem az engedelmességre és fegyelemre, türelme nem a katonai hivatalnokoskodásra és szervező munkára.

Oeuvre posthumes. Petites reflexions, XXVI. fej.

Barátaimban tsalatván,
Szerentsétől hagyatván,
Fogyott pénzem erszényembe,
Rágalmaztak jó hírembe,
Akármire vágyódtam,
Mindég hátra nyomódtam.

Vitéz, Bajnok, Hazafi,
Rokonimhoz atyafi,
Még is elő nem vitettem
Nem mint illett betsültettem;
Mert nem tudtam mászkálni,
Vagy hamissan áskálni.

Minden lántzot utálván
A’ rabságot általlván,
Belé juték a’ békóba,
Magam mentvén a hálóba;
Szabadságról álmodtam,
Kalodában akadtam.*

Magyar Munkáji I. k. 94–95. l.

S valóban az udvari élet és a sok utazásból eredő költekezés adósságokba rántották. Ezek a pénzbeli zavarok vonták meg tőle Niczky György örökségét. Hogy nyugodtan élhessen atyja még házassága előtt kifizette nagyobb adósságait.

Kifizette későbben is házassága alatt, midőn költséges szerelmei miatt majdnem elmerült bennük.*

Mes. rapsodies, II. k. 167. l. Mes. Confessions.

«Véres háborúk helyett szerelmi harczok, egy végtelennek látszó béke, mely a katonai életben cselszövényeket, irigykedést és torzsalkodást szokott teremteni.» Ezek a vallomások már 1772-ben születtek, midőn pályája kezdetén állott, midőn unalmas lengyel falukban kellett táboroznia.

28. LÖWENSTEIN-SVALLIZSÉR.*

A Löwenstein-svalizsér és a Dessewffy-huszár képe (96. és 97. l.) a „Schema aller Uniformen der Kaiserl. Königl. Kriegsvölkern «(Bécs, Artaria & Co., 1794.) czímű félhivatalos kiadványból valók.

Katonáskodásáról szóló biztos adatok 1767-ben kezdődnek. Előtte a Siskovics-huszároknál, majd ugyanebben az évben a Dessewffy-huszároknál emlegetik.

Szíve tehát, mint minden magyar arisztokratát, a lovassághoz vonztota.

A magyar lovasság mely Ligne herczeg szerint bátorság és megfontolás tekintetében elsőrangú csapat, az örökösödési és a hétéves háborúban örök babérokat aratott. A Siskovics és Dessewffy-huszárok, a híres Nádasdy-, Hadik-, Károlyi-, Bethlen- és Székely-huszároknak méltó párja voltak. Csataterek, mint Kollin, Leuthen, Torgau, örökre emlékezetessé tették Nádasdy gróf, Simonyi György, Dessőffy Imre báró és Hadik generálisokat, Ujházy, Bethlen Ádám gr. és Palásthy báró ezredeseket, Kiss alezredest, Makafy, Buday, Splényi, Vécsey és Festetich József báró, Kálnoky gróf, Magyary István és Szalay kapitányokat, Márfy hadnagyot, Nagy közhuszárt, míg az 1760–1770. évekbeli törzstiszteknek elkalódott listája kétségkivül sok más derék magyar vitéz nevét foglalja magában.

29. DESSEWFFY-HUSZÁR.*

Feketét azonban nemcsak a dicsőségövezte lovasság vonzotta a katonasághoz, hanem nevezetes barátainak, mint Ligne herczeg, Ayrenhoff és Ried generálisoknak barátsága, az Eszterházy generálisok rokonsága és a hadvezéreknek: Hadiknak, Laudonnak, Lacynak közeli ismeretsége is. Egyszóval az a társaság, a melyhez az udvarnál tartozott s a mely a katonai pálya apróbb állomásait már elhagyta, midőn ő még csak főhadnagyi ranggal jelenik meg az udvari szánkázásokon és bálokon.

Versei és emlékiratai bőséges fölvilágosításokat nyújtanak e kiválóbb emberek iránt viseltető érzelmeiről.

Ligne herczeggel hadipajtás, Hollandiában is meglátogatta s családjához bejáratos. Ayrenhoffhoz ennek vitézsége, katonás egyenessége, szellemessége és férfias szépsége vonzotta,* Ried báró generálishoz, ki vele a Löwenstein svalizséroknál szolgált s annak családjához régi benső barátság fűzte.* Eszterházy Imre gróf brigadérossal, kinek Conte-jait is ajánlotta, a család idősb cseszneki ága révén rokon, vezérlete alatt Lengyelország fölosztása idejében Galicziában táborozott; ez kiváló katona és jó barát, a ki azonban, mint Fekete is mondja, minden versnél jobban szerette lovait, de nem idegenkedett pikáns kalandoktól és szerelmi anekdotáktól.

Mes. rapsodies, II. k. 157. l.

U. ott, I. k. 164., l. II. k. 98., 10.. l. A bécsi cs. és kir. hadi levéltár aktái. Lit. G. 157. Fasc. 16. 45.

E férfiakkal meghatároztuk némileg a társaságot is, melyben Fekete szívesen forgolódott. Nem kevésbbé szíves viszony kötötte őt a hadvezérekhez is, sőt II. József császárhoz. Az ezekkel való érintkezésből erednek a későbbi emlékirataiban följegyzett vonások és jellemzések.

Hadik az ő megítélése szerint inkább születésének mint arravalóságának köszönte hadi sikereit. Mint a német hadi módszer utánzója és begyakorlója vonta magára az udvar figyelmét. Külömben jó katona, a ki azonban félt hadvezértársainak, különösen Lacy Móricznak sikereitől.*

Petites reflexions, XXI. fej.

Lacyt gazdagsága, Bécs szeretete és Lichtenstein Ferencz herczeg nejéhez még annak lánykorában érzett plátói szerelme köti Ausztriához. Az alsóbb tiszti rangokat megvásárolta. A poroszoknak és hadi taktikájukban lelkes utánzója, sőt poroszszeretete oly nagy volt, hogy még ruházatukat is át akarta kölcsönözni. Keleti származását arczra és a német nyelvnek idegenszerű kiejtése árulta el. Szerencsefi, de szigorú, rideg katona és Laudon érdemeinek buzgó szószólója.*

Petites reflexions, CXXXI. fej.

Laudon Fekete bálványa, kit egyenesen Nagy Frigyes mellé helyez s kinek jelleméről néhány anekdotát is megőrzött, melyek egyuttal Nagy Frigyes bámulatát tanusítják e kiváló ellenfele irányában. Fekete II. Józseftől hallotta, hogy a neussi császártalálkozás alatt Laudon egyszer elkésett az ebédhez s Frigyes megszólította, hogy ő, a ki a hétéves háborúban sohasem késett el, egy ebédről hogyan tud így elmaradni. – Máskor a szerény hadvezér az asztal legvégén foglalt helyet s Frigyes magához intette, mondván: «Kedves Laudon, nem szeretem, hogyha a gyülekezet élére áll, kerüljön inkább mellém!» S midőn egyszer a hétéves háborúról beszélgettek, Frigyes kijelentette, hogy fivére Henrik és Laudon az egyedüliek, kik a háború nagy iskoláját alaposan kijárták. Tudvalevő dolog, hogy egyik igen kedves generálisát, Möllendorfot porosz Laudonnak nevezte és saját hibáit épp oly keményen birálta, mint Laudonéit.

Fekete katonai pályája ily kilátásokkal és ismeretségekkel a legkedvezőbben alakulhatott. 1767 márczius 11-én* a Ferdinánd főherczeg ezredében szolgáló Fekete főhadnagyságát Perczel hadnagy töltötte be. Május 10-ikén már kapitány,* június 6-ikán a Dessewffy-huszárokhoz őrnagyi ranggal helyezik át.* Az állásával és haladásával elégedetlen ember hosszabb ideig tartózkodik Bécsben engedélyt kieszközlendő, hogy a huszároktól az újonnan szervezett svalizsérokhoz helyezzék át, még pedig alezredesi rangban. Szeptember 2-ikán mint udvari kamarai tanácsosnak, sikerült ez a lépése, még pedig úgy, hogy Plettenberg báró alezredestől, ifjúkori barátjától annak rangját 60 frt évdíjért megszerezze. Mindaddig azonban, míg az alezredesi képesítést elsajátítja, mint őrnagy díjtalanul szolgál.* Már november 14-ikén újra szabadságot nyer ezredétől, hogy Bécsben valóságos alezredesi rang kieszközlését szorgalmazza.

Hadi levéltár, Publici, 254–255., Musterkarte, Muster Liste, 1769.

U. ott, Publici, 468. ápr. 29., 1205. okt. 7.

U. ott, Publici, 653. jún. 6., 524. máj. 10., 828. júl. 9.

U. ott, Publ. 1050–1054.

A Löwenstein-svalizsérok, a mai 7. sz. ulánus-ezred, 1760-ban a dragonyosokból alakultak. Jobbára német nemzetiségű könnyű lovasság, mely karabélylyal, pisztolylyal és karddal volt fölfegyverkezve. A Chevaux-légers-ek, magyarosan svalizsérok IV. Henrik franczia király könnyű lovas testőrségéből alakultak át lovas ezreddé és könnyű mozdulataiknál s kiváló vitézségüknél fogva Európa többi hadseregeiben is gyorsan elterjedtek. Az itt szóban forgó Löwenstein-ezredet herczeg Löwenstein Wertheim Kristóf Fülöpről nevezték el, a ki 1758-ban saját költségére egy dragonyos ezredet alapított. Az ezred a hétéves háborúban sokszor tüntette ki magát. 1758 június 17-ike óta, midőn Winternitz falunál két porosz dragonyos svadront elfogott, száz embert levágott, nyolcz tisztet, kétszázötvenhét közkatonát és 400 lovat elfogott és az ezrednek pár kis ezüst dobot is szerzett, jutalmúl a rendes dob mellett a kis ezüst dobot is használhatta. Számos ütközetben (Arensdorf, Radesberg, Kunersdorf, Schlesisch-Neustadt, Landshut, Liegnitz, Schweidnitz, Bondorf, Freiberg csataterein) kitüntette magát, úgy, hogy Laudon tetszését is kivívta.

Fekete 1768 január 1-én valóságos alezredessé lett és fizetését negyedévi részletekben utalványozták ki. Ezután rendesen, a birodalom északi tartományaiban táboroz, honnan többször rándul Bécsbe, Pozsonyba, vagy Pestre.*

Hadi levéltár; jan. 8., Publici, 26. 82.440. 491. 1395. 1185. okt. 1., 1253. okt. 15. 1396. nov. 16., Musterkarte, Muster Liste, 1769. 1173.

Ez a változatos és izgató élet nagyon megfelelt hangulatának. Kezdetben Voltairerel folytatott levelezése foglalja el és költői tanulmányait a táborban is folytatja s kiegészíti. Mint a társas élet nagy barátjának, kellemesen múlnak a napok. Versei telvék lelkesedéssel, a változások és kalandok iránti nagy szeretettel. Kedves és előzékeny modora, könnyed társalgása és az ebben kifejtett szellemesség, azonkívül élénksége sok barátot és szép napokat szerzett neki s a mint a katonai élet rendesen magával hozza a bor, szerelem, kártyajáték és előkelő társaság sok pénzt is emésztett föl.

A galicziai unalmas napok sok bohóságot, sőt balgaságot termettek. Saját emlékei örökös adósságokról s azoknak atyja által történt törlesztésről adnak számot. Tudjuk Ligne herczegről, hogy évdíját egy hónap alatt elköltötte s ezért igen sokszor «becsületes zsidókhoz» kellett fordulnia, hogy kölcsönüket busás kamatokkal visszafizesse; épp így járt Fekete is, a ki megett azonban nem állott ilyen királyi vagyon. A zajos mulatságok közepette még időt is szakít magának, hogy verseljen és tanulgasson, hogy az irodalmi alkotásokban üdülést, gyönyörűséget, lelkesedést találjon. Sokat tanul a hadi tudományokból is, hogy gyorsan elért állásának megfeleljen, mert hazájának és szeretett királyának használni kíván.*

Mes rapsodies, I. k. 141. l.

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir